Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
3920 ingyenességet maga az alkotmány definiálja egy bővebben kifejtett mondattal. Én azonban úgy gondolom, hogy mindenképpen ragaszkodni kellene az alkotmányban a közoktatás ingyenességének megfogalmazásához, mert óriási veszélyt látok abban, hogyha tandíjmentesként fogalmazódik meg a közoktatás, tandíjmentesként, és ezzel alkotmányos lehetőséget biztosítanánk arra, hogy mindenféle használati díjakat, hozzájárulásokat, költségtérítéseket, má s egyéb, nem tandíjjellegű fizetési kötelezettségeket lehessen megállapítani a közoktatásban. Ez, úgy gondolom, alkotmányos alapot biztosítana olyan beláthatatlan következményeknek, amely szerint a közoktatásban anyagi, vagyoni alapon lehetne majd részt ve nni, amit, úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaság jelenlegi parlamentjében senki nem kíván. Ismételten fel kell arra hívnom a figyelmet, hogy egy állampolgári kötelezettségről is szó van ennek kapcsán, a tankötelezettségről, és amennyiben a tankötelezetts éghez költségek járulnak, az olyan abszurditás – amint az általános vitában is említettem – , mint hogyha a honvédelmi kötelezettség mellé befizetési kötelezettségeket is társítanánk, hogy a haza védelme mellett az állampolgár még fizetne is azért, hogy véd heti a Magyar Köztársaságot. Gondolom, hogy senki nem gondol ilyen abszurd megoldásokra, bízom abban, hogy megértik az alkotmányelőkészítő bizottság tagjai, hogy miért mondom unosuntalan, hogy ez a probléma beláthatatlan társadalmi következményekkel jár, és megmagyarázhatatlan, hogy 1996ban vagy '97ben a Magyar Köztársaság az elmúlt 40 vagy 50 évben gyakorolt alkotmányos alaptételét, miszerint az alapfokú oktatás ingyenes, miért változtatja tandíjmentessé, és miért nem jó neki ugyanaz az "ingyenes" megf ogalmazás, amely NyugatEurópa számos alkotmányában szerepel tételesen, szó szerint, hogy a közoktatás ingyenes. Tehát ismét, még egyszer kérem az alkotmányelőkészítő bizottságot, hogy mérlegelje e módosító indítványt újólag, és támogassa a szavazás előtt i ajánlásában. Az ajánlás 16. pontjában egy bővítésre tettem javaslatot. A munkavállalóiszakszervezeti szerveződéshez való jogban szerettem volna, ha a felsorolásban szerepelne az érdekvédelmi szerveződéshez való jog is. Nem véletlen. A módosított alkotmá nykoncepcióban az alkotmányelőkészítő bizottság nagyon helyesen az Első rész III. fejezet 5. pontjában az alkotmányos alapelvek és célok között említi a társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetés szükségességét. Az érdekegyeztetés konkrét formáiho z az állampolgárok, úgy gondolom csak érdekvédelmi szervezeteik útján kapcsolódhatnak. Ezért a munkavállalói és szakszervezeti szerveződések mellett az érdekvédelmi szerveződés jogát is célszerű lenne az alkotmányban deklarálni. Hiszen nemcsak munkavállaló i szakszervezeti típusú érdekegyeztetést definiálunk az alapelveknél, hanem általános társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetés szükségességét. Ezért kérem az alkotmányelőkészítő bizottságot, vizsgálja felül a módosító indítvánnyal kapcsolatos ál láspontját. Az ajánlás 18. pontjában a gyermekek jogaival kapcsolatosan fogalmaztam meg módosító indítványt, aminek kettős értelme, lényege volt. Egyfelől a szöveg pontosítása, nevezetesen ugyanis arról van szó, hogy az emberi állampolgári jogok felsorolás ában z) pontként, utolsó pontként szerepel a gyermekek jogai. Ez a felsorolásból minden olvasó számára úgy tűnik ki, mint hogyha mindaz, ami a)tól v)ig szerepelne a felsorolásban, az nem lenne érvényes, vagy ami végig szerepelne a felsorolásban, az nem v olna érvényes a gyerekekre. Pedig gondolom, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság nem úgy gondolkodik, hogy mondjuk a szólásszabadság joga vagy a lelkiismereti és vallásszabadság joga, vagy az egyesülésjog ne vonatkozna a 18 éven aluli állampolgárokra. Ho gy ebben a felsorolásban egyetlen pontként szerepelnek a gyermekek jogai, úgy tűnik, mint hogyha nekik speciálisan lennének valamilyen jogai, de rájuk nem vonatkozna az a)tól v)ig történő felsorolás. Én ezért azt a módosító indítványt tettem, hogy ebben a felsorolásban a gyermekek sajátos jogai szerepeljenek, mely világossá teszi, hogy mindazon jogok, amelyek a)tól v)ig szerepelnek a felsorolásban, rájuk is vonatkoznak, de vannak olyan speciális jogaik, amelyek csak rájuk vonatkoznak, és ezeket külön me g kell fogalmazni. Egyébként a gyermekjogi egyezmény is egy ilyen szemléletet tükröz, hogyha valaki megnézi.
