Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről, valamint a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3906 Ennek még az elején vagyunk, tudom, ismerem, részese voltam ezeknek a vitáknak, legalább 15 éves ez a vita. Végül – megítélésem szerint – egy kicsi t gyors kézzel végrehajtott és előre ki nem számítható eredményeket hozó változás következett be az egységes PhDrendszerre áttérés. Nem lett végig gondolva, hogy ez miként fog hatni az egyetemi előrejutásra, a szakmai karrierekre, illetve hogy milyen húzó erőt jelentett a régi. Félreértés ne essék, én a régit elég élesen kritizáltam és elég sokszor azt az öt fokozatú, végül is öt fokozatú tudományos kvalifikációs rendszert, illetve a disszertációírásra kényszerítés rendszerét, nem gondoltam azonban, hogy eg y ilyen rendszer fog bekövetkezni, amelynek a hatását és a tudományos gondolkodásra, a tudományos kvalifikáció folyamatos megújítására vonatkozó hatását nem látjuk előre. Hihetetlenül leromlott a tudományos publikációnak a lehetősége. Elnök úr is – a Tudom ányos Akadémia elnöke – több helyen elmondotta, hogy gyakorlatilag katasztrofálissá vált a tudományos publikálás, összeesett a monográfiáknak, a nagyobb igényű könyveknek a megjelentetése. Nemcsak a reprezentatív, a nemzeti kultúrát hordozó, mint például a z Új Magyar Nagylexikonnak a megjelentetése esett kútba és a többi, hanem a normál, a mindennapi tudományos fejlődés normális eszközeként megjelenő könyvek, füzetek, sorozatok publikálása és megjelentetése gyakorlatilag lehetetlenné vált, szinte nincs tudo mányos könyvkiadás. Hihetetlenül összeszűkült a tudományos folyóiratok megjelenésének lehetősége, pár száz példányban lehet eladni tudományos folyóiratokat, félévenként vagy negyedévenként kerül egyegy tudományos szakfolyóirat az elé a dilemma elé, hogy m eg tude jelenni a következő szám, vagy nem tud megjelenni a következő szám. Márpedig mindannyian tudjuk jól, hogy a tudományt a nyilvános diskurzus, a nyilvános kommunikáció élteti, a nyilvános diskurzusnak pedig elengedhetetlen eszköze a tudományos könyv kiadás és a tudományos folyóiratokban a tudományos cikkeknek a megjelenése. (13.30) Ugyancsak megnehezült a tudományos információhoz hozzájutásnak a lehetősége. Egyrészt a publikálás, a gondolatok írott formában való megjelenésének a megnehezülése, illetve főleg a külföldön megjelent folyóiratokból, könyvekből való tájékozódás és információszerzés lehetősége. Tizedére esett vissza legtöbb helyen például a könyvrendelés, tizedére esett vissza legtöbb helyen például a folyóiratoknak a megrendelése, és mivel a közgyűjteményekben nincs meg az a számítógépes és sokszorosító kapacitás, amely lehetővé tenné azt, hogy mikrofilmről bármikor egy azonosító kártyával le tudjak hívni folyóiratcikkeket vagy könyvrészleteket vagy könyvekből akár fejezeteket, ennek következ tében beszűkült az információhoz jutás. Megkésik az információhoz jutás, az információ naprakész megszerzésének a lehetősége hihetetlenül megnehezült. Ez összefügg egyébként a magyar közgyűjtemények állapotával. A magyar közgyűjtemények működőképességük ha tárán vannak, márpedig a magyar közgyűjteményeknek a tudományos információt kiszolgáló funkciójuk van, a könyvtáraknak, levéltáraknak és a többi. Az ő állapotuknak a romlása közvetve, de nagyon erőteljes hatással a tudományos információhoz jutás lehetőségé t is nehezíti, és ezzel a magyar tudomány állapotát nehezíti. Végül még egy nehézségről szólnék, aláhúzva azt, amit szintén a Tudományos Akadémia elnöke megemlített, más helyen pedig részletesen is kifejtett: olyan szétaprózottá vált a tudományos kutatások alapítványokon keresztül való finanszírozása, aminek következtében egy nagyon félreérthető és egy nagyon sajátos látszat alakult ki. Úgy tűnik, ha valaki egybeszámítja a tudományos kutatásokra szánt pályázati összegeket, hogy ez egy nagyon nagy összeg, va gy legalábbis jelentős összeg. Viszont hogyha a szétaprózottságot vesszük figyelembe és azt, hogy végül mi az az összeg, ami egy pályázat révén elnyerhető egy kutatáshoz, akkor az olyan hihetetlenül alacsony összeggé válik ennek a pályázati rendszernek a s zétaprózottsága következtében, ami az igazi tudományos kutatást, fejlesztést és a tudományos fejlődést tulajdonképpen illuzórikussá teszi. Néhány szót hadd szóljak azonban az eredményekről. É s fontosnak tartom azt is, hogy a beszámoló is kitér azokra az új eredményekre is, amelyek a magyar tudományt jellemzik.
