Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 18 (202. szám) - A kormány kétévi munkájáról szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
391 sokkal több él a köztudatban, mint amit a valóságban bárki is be tud bizonyítani. (Zúgolódás az ellenzéki pártok soraiból.) Rendkívül fontosnak tartom, tisztelt képviselőtársaim , hogy ez a kormány vállalta a jogfolytonosságot, ezt különösen Torgyán József szíves figyelmébe ajánlom. A jogfolytonosságot az előző kormánnyal, és ennek megfelelően a jogfolytonosságnak az érvényesítése rendkívül fontos volt. Nem vállaltuk viszont azt, hogy az állampolgárok, a szervezetek között bármiféle megkülönböztetést tegyünk. Ebben nincs jogfolytonosság. Mi azt mondtuk, hogy az az emberek magánügye, hogy milyen eszmét, ideológiát, vallást vallnak vagy gyakorolnak. Nem, semmiféle megkülönböztetést, kirekesztést nem követtünk el az elmúlt esztendők során. És mindenképpen örömömre szolgál az, hogy a nemzetközi partnerek ezen a téren is kitűnő minősítést adtak az országról. És mint ahogy számtalanszor elmondtuk, igazságügyminiszter úr is, hogy a jogáll amiság, az intézmények fejlődésében maximálisan az Európa Tanács és az Európai Unió követelményrendszeréből indulunk ki, a velük való együttműködési szerveknek megfelelően lépünk előre. És ugyanúgy meggyőződésem szerint rendkívül fontos, hogy a kormány so ha nem veszélyeztette, vonta kétségbe az önkormányzatnak vagy bármely más civil szervezetnek az autonómiáját, nem kívántunk és nem is avatkoztunk be. Mint ahogy a sajtóügyekbe se, bár néha lett volna rá okunk, amikor tényeket hamisítottak meg egyes újságír ók és orgánumok. Ami a társadalmi meg gazdasági megállapodást illeti, igaz, nem született meg. Minden részt vevő félnek ebben megvan a maga felelőssége. A kormánynak is. De ugyanakkor fel akarom önöknek a figyelmét hívni arra, hogy a közszféra szereplőjéve l igenis sikerült egy hároméves megállapodást kötni, és igenis, 1996ban a kormány maradéktalanul teljesítette azt, amit a megállapodásban vállalt. Tényekkel, számokkal tudjuk ezt bizonyítani. Arról nem is beszélve, hogy '96ban 14 nagy súlyú megállapodás született az érdekképviseleti szervezetekkel. Tehát ha átfogó megállapodás nincs is, de konkrét kérdésekben igenis létezik. Jómagam is vagy 60 ízben találkoztam a legkülönbözőbb érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, és alapvetően megegyezésre tudtunk ju tni. Mint ahogy én azt nagy előrelépésnek tartom, hogy szeptember 4én megkezdődött a Szentszékkel és a katolikus püspöki karral az a tárgyalássorozat, amely rendezni fogja véglegesen, a mindenkori kormányoktól függetlenül, tehát hosszú távra szólóan az eg yházak finanszírozását, kárpótlási ügyeiket és az oktatási kérdésekben még függőben lévő ügyeket. Nagyon fontosnak tartom az ország politikai stabilitása szempontjából azt a retorikát, amelyet a politika szereplői alkalmaznak. Nagyon fontosnak tartom azt i s, hogy mindenki a közügyet tartsa a retorikájában szem előtt. Hangsúlyozni szeretném, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ország nemzetközi helyzetében és külföldi megítélésében, integrációs érettségében egy komoly előrelépésre került sor. Ma már általános az a külföldi vélemény, hogy Magyarország előrehalad, élen halad a stabilizáció, a kiegyensúlyozott viszonyok és a reformok megvalósítása terén. Nem mi mondjuk, külföldi partnereink mondják ezt rólunk. Ami a szomszédsági politikát illeti, nem akarom megis mételni az előző vitanapon elhangzottakat, de azért hadd jegyezzem meg, beigazolódott a történelmi megbékélés politikájának a helyessége. Ehhez kapunk belül és külföldön is támogatást. És a magyarukrán, a magyarszlovák és a magyarromán alapszerződés leh etővé teszi sok minden más mellett a határon túl élő magyarság számára, hogy ezeket az alapszerződéseket megjelenítsük, erre hivatkozva lépjünk fel jogaink védelmében nemzetközi fórumokon, kétoldalú kapcsolatokban és a legfontosabb integrációs szervezetben . Nagyon lényeges dolog. És hadd jegyezzem meg azt is, kritika hangzott el, hogy nem megfelelő időpontban, siettünk, úgymond, a magyarromán alapszerződés megkötésében.
