Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 18 (202. szám) - A kormány kétévi munkájáról szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
389 ami kevés országban tapasztalható a térségen belül, hogy az elkezdett, elindult folyamatok tartóssá válhatnak és a következményük, a tartósságuk rendkívül fontos a további tervezés sze mpontjából. Infláció. Gyakran vetik ezt fel. Hadd jegyezzem meg, a már említett elmulasztott energiaáremelés nagyon komoly szerepet játszik a mai inflációs ráta nagyságában. Gondoljanak bele, hogy erre a kormányra hárult, tisztelt Pusztai Erzsébet - csak emlékeztetni kívánom önt, hiszen tagja volt annak a kormánynak - az energiaárak több mint kétszeresére történő emelése, amit önök elmulasztottak, egyetlen százalékot is megtenni. (Moraj, hangzavar.) Nyilvánvaló, hogy sokkal, de sokkal kisebb lenne az inflá ció, ha nem terhelt volna bennünket ilyen kötelezettség. Sajnos, nem tehetünk mást, ez is kényszer, hogy föl kell vinni az energiaárakat a költség szintjére. (Szabad György: Ön is a Némethkormány tagja volt.) A privatizációval összefüggésben hadd említsem meg, tisztelt képviselőtársaim - remélem, elnök úr, a mikrofon kiszűri a bekiabálásokat , hadd említsem meg, hogy 1995 elején, amikor az a bizonyos HungarHotelsügy volt, amit én állatorvosi lónak tekintek, szinte mindenünnen kritikát kaptunk, hogy beava tkoztunk és így tovább. De hadd mondjak meg valamit. Én ezt elvi kérdésnek tartom, hogy nemcsak a vevőn, hanem az eladón is múlik valamelyik privatizálandó objektumnak az értéke. Megállapodás kérdése, ez az egyik. A másik, hogy nem egy veszteséges vállalat ról, hanem nyereségesről volt szó. Tehát nem hajtott bennünket a tatár, hogy mindenáron, azonnal értékesítsük a HungarHotelst. A harmadik, hogy igenis, ez a kormány szakítani akart és szakított is azzal a gyakorlattal, hogy piacot adunk el privatizáció cím én. (Szabad György: Energiaforrást.) És hozzáteszem: számomra két dolog ennek kapcsán egyáltalán nem közömbös. Az egyik, hogy az eredeti 5,3 milliárddal szemben a költségvetés bevétele a HungarHotels privatizálásából 18,4 milliárd forint. A másik, hogy oly an kötelezettségeket vállalt az új tulajdonos, amely további fejlesztés és munkahely megőrzését jelenti. Még annyit: ugyancsak a HungarHotels kapcsán voltak hangok arra, hogy ezzel leáll a privatizáció, és micsoda súlyos helyzetbe kerülünk. Nos, 1995., azt hiszem, a privatizáció legsikeresebb éve volt. 460 milliárd forint bevétele származott ebből az országnak, s ami nem közömbös, hogy amíg '94ben a készpénzbevétel 20 százaléka volt az összes bevételnek, '95ben 90 százaléka készpénzbevétel volt - a privat izációval. És elindult a modernizáció, a fejlesztés minden lényeges privatizációs döntés nyomán. Előre tudtunk lépni - nem a kívánt ütemben és terjedelemben - az egyes válságágazatok kezelésénél. Még ma is nagyon nagy kihívásokkal nézünk szembe. De meg kel l mondanom önöknek, hogy sikerült például a válságágazatok között a mezőgazdaság helyzetének további romlását megállítani. Össze tudtunk rakni egy olyan programot, amely már '96. második felére szól, amelyben mind a törvényi jogalkotás, mind pedig a támoga tási rendszer, a struktúraátalakítás a nemzetközi követelményeknek megfelel. A foglalkoztatottság terén: Mint ismeretes, Magyarországon a regisztrált munkanélküliek száma 10 százalék alá került. És, ami nagyon lényeges, hogy eljutottunk oda, hogy ma már a versenyszférában több új munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik. Összességében. Tisztelt Országgyűlés, Képviselőtársaim és tisztelt Közvélemény! Nyugodtan elmondhatjuk a kormány nevében, hogy tudjuk kezelni a válságokat, építkezünk, és tudjuk azt is, hogy hova akarunk eljutni és mennyi idő alatt lehet eljutni. Vannak és készülnek szakmai koncepciók, programok, szinte valamennyi területen. Hadd említsem meg ezzel összefüggésben, hogy a kormány legnagyobb és minden előző kormánytól eltérő vállalkozása az államháztartási reform. Nem volt még kormány Magyarországon, amely ezt fölvállalta volna, csak a miénk. (Pusztai Erzsébet: Hát ez nem igaz!) Minden bizonnyal önök föl fogják vetni, de majd válaszolunk, hogy milyen helyzet alakult ki az oktatásban, az egés zségügyben, a nyugdíjasok körében és így tovább. Ezekre válaszolunk. Én csak egyet szeretnék mondani. Egyszerűen nem igaz, vagy a tények elferdítése vagy figyelmen kívül hagyása, hogy az, amit a reformok útján el akarunk érni, ez nem a lakosság, az érintet tek ellen, ellenkezőleg, ezeknek a rendszereknek a működőképességét szolgálja.
