Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről, valamint a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolóból adódó következtetésekről és feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. JÁNOSI GYÖRGY, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3863 távú kérdéseket ki kell vonni a négyévenkénti választási harcok és a politikai pártharcok zajából. A kérdés most már számunkra az, hogy vajon milyen teljesítményre lesz képes a magyar tudományos elit, mennyire tudja arra használni köztestületét, a Magyar Tudományos Akadémiát, amilyen célra azt a nemzet irányadó egyéniségei 170 évvel ezelőtt létrehívták: keretet adni az öntörvényű, tudományos munkának, és egyúttal segíteni az ország polgárosulását, csinosodását. Tisztelt Országgyűlés! Remélem, hogy két esztendő múlva, amikor az Akadémia elnöke a magyar tudomány újabb szakaszáról itt beszámolót fog tartani, már arról adhat számot, hogy a magyar tudományb an a konszolidáció megkezdődött, intézményrendszerünk átalakítását megkezdtük, hogy ezen intézmények alkalmasak legyenek a vállalt feladataink elvégzésére. Ezért is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolónkat fogadja el, és kérem, hogy azokat a hatá rozati javaslatokat, amelyeket az oktatási, tudományos, sport- és ifjúsági, valamint a kulturális és sajtóbizottság megfogalmazott és önök elé terjesztett, szintén elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Jánosi György képviselő úrnak, az oktatási bizottság elnökének, a napirendi pont másik előadójának. Tessék fölfáradni ide a pulpitusra! DR. JÁNOSI GYÖRGY , az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elnöke, a napirendi pont e lőadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottsága 1996. november 21ei ülésén megvitatta a tudomány helyzetéről szóló beszámolót, és ahhoz az általános vitát előkészítő ajánlását ben yújtotta. A bizottsági ülésen a képviselők egyhangú szavazással úgy döntöttek, hogy a beszámolóhoz kapcsolódva országgyűlési határozati javaslatot terjesszen a bizottság a Ház elé, melyben megfogalmazza azokat a feladatokat, amelyek a kormányzatra és az Or szággyűlésre várnak az előttünk álló időszakban. November 28án e határozati javaslatot a bizottság az innovációs és tudományos albizottság előkészítése alapján megvitatta, és e határozati javaslatot is egyhangú támogatással az Országgyűlés elé terjesztett e. Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság értékelése szerint a jelentés reális helyzetértékelésen alapul, kritikus és a problémákat jól feltáró beszámoló. A bizottság pozitívan értékelte azokat az erőfeszítéseket, melyeket az Akadémia vezetése az elmúlt években a szerkezeti és szervezeti átalakulások irányában tett és amelyek révén igyekszik alkalmazkodni a megváltozott társadalmigazdasági körülményekhez. Ezek között külön kiemelésre méltónak tartotta a nemzetközi kapcsolatok terén elért eredm ényeket, különösen a környező, hasonló helyzetben lévő országokkal összevetve. Ezek az eredmények kiemelt fontossággal bírnak Magyarország európai integrációs szándékai szempontjából is. Döntő kérdés, hogy a relatív előnyt – ahogy az Akadémia elnöke az imé nt elmondta – mennyire tudjuk megtartani az előttünk álló időszakban, az ehhez szükséges feltételeket milyen mértékben tudjuk a magyar tudományosság számára biztosítani. A jelentés alapján és az országgyűlési határozati javaslatban a bizottság több problém ára kiemelten szeretné felhívni az Országgyűlés figyelmét. Ezek közül az első a tudomány és a kutatás terén az állami és piaci szerepvállalás belső szerkezeti módosulásával és belső arányeltolódásával függ össze. A közelmúlt keserves tapasztalata, hogy a g azdálkodói szféra fokozatosan kivonult a kutatás és a tudomány finanszírozásából. Ezzel párhuzamosan, bár reálértékben csökkent, arányaiban mégis megnőtt az állami felelősségvállalás jelentősége. A bizottság értékelése szerint ebből két feladat következik. Egyrészt felül kell vizsgálni az állami finanszírozási formák struktúráját és megfelelő rendszert kell kialakítani az alap, a feladat- és a projektfinanszírozás sajátosságaihoz illeszkedően. Másrészt mindent el kell követni azért, hogy a gazdaság szerepv állaló készsége a jövőben növekedjék. Bár ez elsősorban a tartós és megalapozott gazdasági növekedés függvénye, a kormányzat feladata, hogy megteremtse ennek speciális, kedvező feltételeit.
