Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 4 (234. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
3855 talán mindezt az is, hogy a tegnapi napon és itt a parlamentben napirend előtt foglalkoznia kellett a Háznak ezzel a kérdéssel. Közismert tény, hogy az 1996os esztendő egyrészt az atlantai arany olimpia éve volt, másrészt a sporttörvény elfogadásának az éve, illetve a sporttörvényhez kapcsolódó sportingatlantörvény elfogadásának az éve. Hadd idézzem a Magyar Olimpiai Bizottság által elfogadott beszámolót, annak egy mondatát, amelyik a magyar olimpiai csapat szereplésével foglalkozik és azt állapítja meg, hogy a magyar olimpiai csapat – bár a MOB célkitűzéseitől minimális mértékben elmaradt – eredményesen szerepelt, bec sületesen helytállt az atlantai arany olimpián. Az összteljesítményhez, amellyel változatlanul a világ élvonalához tartozunk, nem tudott minden sportágra tervezett eredményességgel hozzájárulni. Néhány nagynevű versenyzőnk sikertelenségét új tehetségek érm ei pótolták, akikre még Sidneyben is méltán számíthatunk. Csapatunk kulturált kapcsolatokat építő, barátságos viselkedésével, egymást buzdító, kollektív légkörével elismerést váltott ki és sok barátot szerzett Atlantában, méltóan képviselte hazánkat. Megít élésünk szerint egy nagyon pontos, hiteles értékelése a magyar csapat atlantai szereplésének az, ami a MOB jelentésében szerepelt. Azt gondolom, hogy kiváló eredmény, hogy a magyar olimpia, a magyar sport legeredményesebb reprezentánsai a nemzetek közötti pontversenyben a 11., az éremtáblázatban a 12. helyet elérve, lényegében meg tudták tartani a magyar sport nemzetközi eredményességét azon a szinten, ami az elmúlt években kialakult. Ugyanakkor az 1996os év – ahogy azt említettem – a sporttörvény elfogadá sának az éve. Néhány nappal az Atlantába való elindulás előtt fogadta el a magyar parlament ezt a törvényt. Mi erre a törvényre nemmel szavaztunk, és nagyon komoly aggályainkat fejeztük ki már a törvény előkészítése során és a törvény parlamenti vitája sor án is. Sajnos azt kell megállapítanunk, hogy ez a törvény csődbe jutott, és sajnos a sporttörvény csődje a magyar sportot is csőddel fenyegeti. A sporttörvényben foglalt rendelkezésekkel ellentétben még mindig nem jött létre a sporttanács, nem pontosan tud hatók az információk arról, hogy hogyan áll a sporttörvényben jelzett két közalapítvány előkészítése. Összeomlott az az érvelés, hogy a sporttörvény finanszírozási garanciákat jelentene a magyar sport számára, hisz elfogadta már a Magyar Köztársaság parlam entje a fejezeti főszámokat, és ebből kiderült, hogy a sporttörvény elfogadása sem jelent semmifajta finanszírozási garanciát más ágazati törvényekkel szemben. A sporttörvény ugyan tartalmaz rendelkezéseket arról, hogy az adótartozásait a sportszervezetek hároméves időszakra ütemezve részletekben fizethetik, azonban a tbtartozásokkal kapcsolatban ilyen rendelkezéseket nem tartalmaz, és nem lehet hallani arról, hogy az adóhatósággal lenne a sportszervezeteknek megállapodása. A tbtartozásokról szó sincsen, és a sporttörvény azt mondja, hogy a jövő év január 1jétől csak rendezett tartozásátütemezés esetén, illetve tartozások hiányában részesülhetnek támogatásban a különböző sportszervezetek. Az ingatlantörvényben szabályozott határidők is felborultak. Több hónappal később jelentette meg csak az ÁPV Rt. az ő kezelésében lévő állami tulajdonú sportingatlanoknak a listáját. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet által megjelenített listával kapcsolatos igények pedig olyan bonyolultak, hogy ezeknek nagyon nehezen tu dnak megfelelni a sportszervezetek. Még a sporttörvény elfogadása előtt bocsátotta vitára azt a tájékoztatóját a Magyar Olimpiai Bizottság és az Országos Testnevelési és Sporthivatal, amelyik a magyar sport helyzetével foglalkozik. Ezekből nagyon drámai sz ámokat lehetne idézni, de azt gondolom, hogy talán most nem idevaló. Egy dolgot mégis hadd mondjak el. Egészen ijesztő adatok szerepelnek ebben a kiadványban arról, hogy például milyen mértékben kénytelenek a pályájukat elhagyni a Testnevelési Főiskolán vé gzett testnevelő tanárok.
