Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3826 állami iskola papírjaiba, nyilvántartásaiba bekerüljön az, hogy ki milyen vallású hitoktatásra jelentkezett. (Hegyi Gyula: Az SZDSZ ellenezte.) Az SZDSZ ellenezte, ez így van, mert nem akartuk, hogy beépüljön a hitoktatás az állami iskola normál tanrendjébe. De az egyházak nem ellenezték, hogy az állami iskola osztálykönyvében és osztálynaplójában ott szerepeljen az, hogy ki milyen hittanra jelentkezett. Ez egy sokkal keményebb nyilvántartása a vallási – hogy mondjam – kapcsolódásnak mindenféle adatvédelem nélkül, mint ami itt fölmerül. (21.10) Végül még egy utolsó dolog, amiről itt Salamon László b eszélt, a bizalmatlanság kérdése. Hadd tegyem föl a kérdést. Jobban bíznak adott esetben egy MSZPSZDSZ kormányban, kormánytöbbségben, hogy elfogadják azt, hogy az MSZPSZDSZ kormány adja a pénzt az egyházaknak, mint az állampolgárokban? Az állampolgárok d öntésével szemben bizalmatlanok? Azt hiszem, hogy erre nincs indok. Végül azt gondolom tehát, hogy azok az ellenvetések, amelyek itt a vitában megfogalmazódtak, szerintem nem tarthatók. Ezért azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy adják fel ellenkezésüket azzal szemben, hogy a törvény, amit majd meghozunk, hangsúlyozom, lehetővé tegye azoknak az egyházaknak a számára, amelyek erre igényt tartanak, hogy ott szerepeljenek a kedvezményezettek között és ezáltal azoknak az állampolgároknak, hívőknek vagy nem hív őknek, akik valamely ilyen egyházat szeretnék támogatni az egy százalékukkal, hogy ezt megtegyék. Szeretném mindjárt hozzá tenni, hogyha valamelyik ilyen tartalmú módosító indítványt, akár Gellért Kis Gáborét és Donáth Lászlóét, akár a mienkét nem fogadná el az Országgyűlés, számomra ez mindenképpen elfogadhatatlanná tenné az így kialakuló csonka törvényt. Nem azért, mert az én álláspontomnak mindenképpen győznie kell, hanem azért, mert ez azt jelentené, hogy a kormányprogramnak egy nagyon fontos tételének hátat fordít a kormánytöbbség. Ez számomra mindenképpen elfogadhatatlan lenne. Ezért, szeretném hozzátenni, ezért én nem tudom elfogadni Csizmár Gábornak azokat a módosító elképzeléseit, amelyek olyan irányban változtatnák meg magát az eljárást, hogy nemcs ak most, de a jövőben is lehetetlenné válna ezáltal az, hogy azok az adatvédelmi követelmények megvalósuljanak, amelyek ma Magyarországon előfeltételei annak, hogy az egyházak akár később bevonhatók legyenek a kedvezményezettek körébe. Mert erről szólnak C sizmár Gábor javaslatai, amelyeket Hegyi Gyula is lelkesen üdvözölt, hogy ne csak most ne kerülhessenek be az egyházak, hanem a jövőben se kerülhessenek be, amikor a Hegyi Gyula által emlegetett kísérlet esetleg sikerrel végződik, akkor se kerülhessenek be . Úgy, hogy ezek a módosító javaslatok számomra – itt most nem tudok a frakció nevében beszélni – semmiképpen sem elfogadhatók. Végül zárásul néhány megjegyzés azzal kapcsolatban, hogy ez a törvényjavaslat előkészítetlen volna. Nem, tisztelt képviselőtársa im. Nem előkészítetlen. A törvényjavaslat előkészítése gondolatilag több mint öt éve folyik, hiszen a Szabad Demokraták Szövetsége az egyházi ingatlanokról szóló 1994es vitában vetette föl először ezt az elképzelést. Azután belekerült ez az elképzelés a k ormányprogramba. Azután, egy évvel ezelőtt, december 5én tavaly elfogadta az Országgyűlés azt, hogy az egyszázalékos lehetőség legyen. A személyi jövedelemadóban benne van, ezt már megelőzte olyan módosító indítványok benyújtása az Országgyűlésben, amelye k ennél részletesebben is tartalmazták a dolgot és éppen azért hagytuk ezt az egy évet, hogy legyen idő még jobban végiggondolni és egyeztetni ezt a kérdést. Ezt az utóbbi másfél évben folyamatosan egyeztettük a történelmi egyházakkal, különböző csatornáko n, különböző módokon. Az egyeztetés folyt, természetesen megismertük a véleményüket. Ebből az is következik, hogy szó sincs semmiféle visszamenőlegességről, hiszen már egy éve tartalmazza a jóváhagyott törvény azt, hogy ez a lehetőség megvan és az sem volt titok, hogy kik a lehetséges kedvezményezettek, hiszen a két és fél éve közzétett kormányprogram ezt tartalmazta, tehát semmiféle probléma a visszamenőlegességgel nincs, mondom Hegyi Gyula képviselőtársunknak. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvény semmivel sem kevésbé előkészített, mint az elmúlt hat év bármely törvénye, amit a két
