Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TAKÁCS PÉTER (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (független):
3809 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Takács Péter képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. TAKÁCS PÉTER (MDF) : Nem kétpercest kérnék. ELNÖK (dr. Füzessy Tib or) : Két percre megadom a szót Molnár Péter képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Csizmár Gábor képviselőtársamnak szeretnék röviden válaszolni. Egyrészt azt szeretném mondani, hogy abban egyetértek, hogy az az intézményi kör, amely a szervezetek, különféle szervezetek, különféle tevékenységet folytató szervezetek mellett fel van sorolva a törvényben, valóban egy tetszőlegesen, vagy lehet talán azt is mondani, hogy bizonyos szempontb ól önkényesen kiválasztott intézményi kör, és erről lehet vitatkozni. Én azt gondolom, hogy ez viszont egy külön vita tárgya. Tehát külön vita tárgya az, hogy a felsorolt intézmények valamilyen speciális okból beleférneke ebbe a törvénybe, vagy nem férnek bele, ki kelle őket venni, vagy bele kell tenni más intézményeket is. (19.50) Ezt elismerem, hogy ez egy vitatható rész. Illetve egyetértek ezzel. De azt gondolnám, hogy ez egy különböző probléma, bizonyos, mert ez nem a civil szféráról szól. Ez arról sz ól, hogy bizonyos állami intézményi kör vagy esetleg önkormányzati intézményi kör beletartozhate a címzettek közé vagy nem tartozhat bele. Én arról beszéltem, hogy abban a tekintetben nem lehet diszkriminálni, hogy a civil szervezetek, a nem állami szférá tól, egyesületektől, alapítványokon át az egyházi szervezetekig a nem állami szféra tekintetében nem lehet azt mondani, hogy az egyik szervezet lehet címzett, a másik pedig nem. Nem lehet a polgárokat hátrányos helyzetbe hozni azzal, hogy az egyik polgár o daadhatja az egy százalékát a neki kedves szervezetnek, a másik nem. Azt gondolom, egyértelműen hátrányos a polgárnak az, hogyha az ő számára kedves szervezetnek nem adhatja oda, legyen az ilyen helyzetbe került polgár akár hívő, akár nem hívő, ugye itt tö bbféle szelekciós szempont fölmerült, mert ő szeretné odaadni, ugyanúgy, ahogy mások, a törvény szerint, ha diszkriminatív lesz a törvény akkor a szerencsésebbek. Ő is szeretné megtámogatni a neki rokonszenves, neki tetsző, neki kedves szervezetet. (Az eln ök pohárkocogtatással jelzi az idő leteltét.) Ha ezt nem teheti meg, akkor azt gondolom, ez egy hátrányos helyzetet eredményez a számára, és a jogainak a másokhoz képest történő csorbulását és a jogegyenlőséget sértő helyzetet eredményez. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Salamon László, független képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (független) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én ezt a törvényjavaslatot az eddigi vitához képest egy egészen más oldalról közelítsem meg. A törvényjavaslat megítélésénél én a javaslat azon eleméből indulok ki, ami ennek az elgondolásnak az alapértelmét képezi. Szabad döntést adni az állampolgároknak arra nézve, hogy személyi jövedelemadójuk egy százalékával szabadon rendelkezzenek. Ez az alapértelme a javaslatnak. Mit jelent ez számszerűen? Ha jól tudom, ha jól hallottam, bár itt eltérő számok is fölmerültek, a kormány jelzése szerint úgy tudom, hogy ez azt jelenti, hogy 3,5 milliárd forintról v an szó körülbelül. Tehát 3,5 milliárd forintot a törvényben megszabott keretek között az állampolgárok a nekik tetsző célok finanszírozására rendelhetnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a törvény
