Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
3805 polgárosodásról lehet beszélni ennek a javaslatnak a kapcsán. Ha megnézzük, hogy milyen vitatott pontok merülnek föl ezzel a javaslattal kapcsolatban, akkor azt hiszem, hogy nem nagyon juthatunk más eredményre, mint arra, hogy a polgároknak teljes körben meg kell adni a választási lehetősége t. Három vitatott kérdés van szerintem ezzel a javaslattal kapcsolatban. Kezdem bizonyos szempontból a végén, a technikai kérdésekkel. A legjobb technikát – azt gondolom – közösen meg tudjuk találni, a Pénzügyminisztériumban már régóta folyik munka ezzel k apcsolatban, számos koalíciós egyeztetés lezajlott, a parlamenti vitában nyilván az ellenzéki pártok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a legmegfelelőbb technikai megoldásokat tudjuk elfogadni. És amennyiben itt az adatvédelmi szempontok fontosságában is egye térthetünk – különösen a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásának a szükségessége miatt – , akkor, hangsúlyoznám, hogy az adatvédelmi biztos irodájával is többfordulós egyeztetés folyt annak érdekében, hogy adatvédelmi szempontból is kifogástalan és ilyen szempontból a lehető legkorszerűbb legyen ez a törvény. A tartalmi vitát – mint ahogy azt sokat elmondták már – két kérdés jelenti, amit viszont bizonyos szempontból csak mesterkélten lehet két kérdésként különválasztani. Az egyik kérdés az, hogy a k ülönféle szervezetek milyen körére terjedhet ki az egy százalék utalhatósága, a különféle szervezetek milyen köre válhat címzettjévé az egy százaléknak. Egyetértés mutatkozik lenni abban viszonylag széles körben, hogy ebben a tekintetben nem lehet olyan ko rlátozást bevezetni, hogy – mondjuk – olyan szempont alapján szelektáljunk a támogatható szervezetek között, hogy aki már kapott korábban támogatást a költségvetéstől, az címzettjévé válhat az egy százaléknak, más pedig nem. Ez nagyon önkényes szelekciós s zempont lenne; és csak ennek a szelekciós szempontnak a teljes abszurditását szeretném hangsúlyozni, amikor mégis ezt a logikát továbbgondolom egy picit, és azt vetném föl, hogyha ez a szelekciós szempont, hogy ki kapott már támogatást a költségvetéstől ko rábban, milyen szervezet, és milyen nem, akkor logikusabb lenne azt mondani, hogy mindazok válhassanak címzettjévé az egy százaléknak, akik korábban még nem kaptak, akik nem tudták kilobbyzni a parlamentben azt, hogy kapjanak a parlament által elosztott pé nzből. De hozzáteszem, hogy ezt csak azért mondtam még el, ezzel a törvényjavaslatban szereplő szelekciós technikával kapcsolatban, hogy ezáltal is kiemeljem az abszurditását. (19.30) De alapvetően nem tartom megfelelő és elfogadható szelekciónak azt, hogy a civil szervezetek egy bizonyos köréről mi azt mondjuk, hogy azt választhatják a polgárok, más szervezeteket meg nem választhatnak. Nem teremthetünk olyan helyzetet, hogy bármilyen településén az országnak valaki akar választani, mondjuk, egy kulturális egyesületet, vagy egy szociális egyesületet azt ne tehesse meg, és egy olyan társadalmi szervezetet viszont választhasson az egy százaléka címzettjéül, amelyik történetesen különböző okokból kifolyólag el tudta azt érni, hogy a parlamenttől korábban támoga tást kapjon. És itt jön a második tartalmi vitakérdés, ami viszont szerintem valójában megegyezik az első kérdéssel, hogy a támogatható szervezetek közé beletartozzanake azok az egyházi szervezetek is, amelyek egyházi oktatási, vagy karitatív, vagy más ha sonló tevékenységet végeznek. Én azt hiszem, hogy eléggé egyértelmű az, hogy a kiindulópontunk az, hogy a polgárnak széles választási lehetőséget lehet adni, akkor – és ez kell legyen a kiindulópontunk, megítélésem szerint – , akkor ugyanolyan önkényes szel ekció lenne, mondjuk, karitatív egyházi tevékenységet folytató szervezeteket kirekeszteni a lehetséges címzettek köréből, mint ahogy önkényes szelekció lenne kirekeszteni azokat a szervezeteket, amelyek nem tudtak a költségvetésből korábban támogatást kilo bbyzni maguknak. Én úgy gondolom, hogy a parlament, az Országgyűlés szuverén módon eldöntheti azt, hogy milyen szabályozást tart megfelelőnek ebben a tárgyalt törvényben, és ebben a szuverenitásában a parlamentet nem korlátozza az, hogy érintett szervezete k közül az egyházaknak vagy másoknak, esetleg mi a véleménye. Természetesen fontos az érintett szervezetek véleménye, én csak azt akarom mondani, hogy az én megítélésem szerint a parlamentáris demokrácia nem úgy működik, hogy
