Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 3 (233. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP):
3796 Bennem őszin tén fölmerül az a kérdés, hogy ez a hajrá és ez a fajta technikai eljárás nem veszélyeztetie azt, hogy a személyi jövedelemadót, ahogy 8 éve megszoktuk, rendesen, határidőre mindenki befizesse. Megszoktuk, hogy január végén kapjuk meg a személyi jövedelem adó ívét, és bármennyire fontos az egy százalék, nagyon súlyos hiba lenne, hogyha veszélyeztetné magának az szjafizetésnek az igen jól kialakult mechanizmusát. Kevés egyik olyan dolog ez, amely különböző kormányokon átívelve működik, ha nem is szeretjük p ersze, amikor be kell fizetni, de mindenképp el kell ismerni, hogy egy jó apparátussal működik. Ezért őszintén szólva nem tudom, hogy a törvényes határidő tarthatóe vagy sem, nem az én felelősségem ennek eldöntése, de mindenképpen szeretnék erre figyelmez tetni. Azonkívül azt sem tudom igazán, hogy visszamenőleg az 1996os adónkra mennyire érvényes, mennyire helyes törvényt hozni, vannak mások, akik majd illetékesek ennek eldöntésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott szakszervezeti vezetőktől, másoktól , szakértőktől, ha jól tudom, az egyik legkiválóbb magyar adózási szakembertől is, hogy az adóátutalásnak ez a módja igazából nem szerencsés. Nem szerencsés azért, mert itt arról van szó – elnézést, ha laikusnak tűnik a magyarázat, mondom, nem vagyok adóüg yi szakember, legfeljebb gyakorlott adózó – , hogy a tisztelt állampolgár nem maga utalja át a személyi jövedelemadója bizonyos részét, mondjuk egy százalékát az általa kiválasztott szervezetnek, hanem befizeti az APEHnek. Az adóíve mellé ad egy nyilatkoza tot, amelyet – mint olvashatjuk – egy zárt borítékba tesz, a zárt borítékot, 3 millió zárt borítékot az APEH fölbont, ebből kiválasztja azt a több tízezer intézményt, amelynek ezt az összeget szortírozza, át kell utalni, majd átutalja ezeket az összegeket, és azok az intézmények – amennyiben jól adták meg a címűket – , akkor föl is vehetik valamikor majd ezt a pénzt. Akik közpénzek, akik társadalmi szervezetek támogatásával foglalkoznak, mint magam, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban, azok tudják, hogy iszonyú bonyodalmakat okoz ma is az, hogy a különböző társadalmi szervezetek nem azt a címet adják meg, amelyen be vannak jelentve, vagy az elnök és a főtitkár között – hogy gyakori példát idézzek – jogviták törnek ki, aztán nem tudják eldönt eni, hogy a pénzt ki jogosult felvenni, ki nem jogosult. A bizottságunkban számtalan ilyen üggyel foglalkozunk. Mindeközben természetesen a titokvédelemről is gondoskodni kell. Kérdezem persze én, hogy 3 millió borítékban föltüntetett adat védelméről valój ában hogyan is lehet gondoskodni. Annál is inkább, mert öt évig meg kell őrizni ezeket az adatokat, hiszen ha bármelyik, a több tízezer társadalmi szervezet közül bármelyik panasszal él, hogy ő kevesebbet kapott, mint amennyi érzése szerint járt volna neki , akkor természetesen ellenőrizni kell ezt a néhány milliónyi borítékocskát. (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt az egész zártborítékos rendszert, ami ebben a törvény ben van, ezt a törvényalkotás egy finom humorának is nevezhetjük. Valakinek persze jó. Annak, aki a 3 millió borítékot legyártja, de nem hiszem, hogy ezen kívül valódi haszonélvezője lenne ennek a dolognak. (18.50) Csizmár Gábor képviselőtársam egy nagyon épkézláb módosító indítványt készít, amely ezt a borítékozást legalább kiküszöbölné, és az adózó az adóíven megjelölné annak az intézménynek a kódszámát vagy számlaszámát, amelynek át kívánja küldeni a pénzt, és akkor legalább ez a 3 millió boríték és a v ele járó ügykezelés alól mentesülne az APEH, amelynek, gondolom, más feladata is van, mint 3 millió borítékot számolgatni. Természetesen az én szerény megítélésem szerint még egyszerűbb modell is elképzelhető, amennyiben a törvény lehetővé tenné, hogy az á llampolgárok személyi jövedelemadójuk egy százalékáig közvetlenül arra felhatalmazott alapítványoknak, intézményeknek átutalhassák a pénzt. Az illető alapítvány, intézmény, társadalmi szervezet küld nekik egy igazolást, hogy igen, befizették
