Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. december 2 (232. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
3635 A nagyságrendekről is szó van ugyanis. Amikor civil szervezetekről, nonprofit szervezetekről beszélünk, tehát egyesületekről, alapítványokról, közhasznú társaságokról, közalapítványokról, akkor 45 ezer, manapság körülbelül 4 5 ezer szervezetről beszélünk. Amikor egyházakról beszélünk, akkor hatvanegynéhány bejegyzett egyházról. Amikor civil szervezetekről beszélünk, alapítványokról, egyesületekről, közalapítványokról, közhasznú társaságokról, akkor törvény által is előírt nyi lvánossági követelményekről beszélünk. Amikor egyházról beszélünk, akkor teljesen jogosan belép a rendszerbe a személyes adatok védelme – fokozott védelme – is. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy e két rendszer – mindkettő természetesen közfeladatot vállaló rendszer – egyidejű rendezése egy törvényben, a költségvetési kapcsolatok és a támogatás egyidejű rendezése valószínűleg megoldhatatlan. Én ezért tehát támogatom azt a felfogást, amely kettéválasztja ezt a kérdést, amely az egyházak ügyét az egyhá zfinanszírozási törvényben, a civil szervezetek támogatását, közcélú feladatainak támogatásának egy részét pedig ebben a törvényben kívánná szabályozni. Befejezésül szeretném mondani: a mostani törvény kapcsán nem tudunk minden olyan kérdést megoldani, am i a közfeladatok civil vagy egyházi vállalásával kapcsolatos költségvetési kötelezettséget illeti. Nem tudjuk, mert nincsen kész még a nonprofittörvény, és nem tudjuk, mert nincsen kész még az egyházfinanszírozási törvény. A tavaszi ülésszakon mindkettő l ehetséges, hogy elkészül, mert mindegyik olyan állapotban van, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakán talán már tárgyalható lesz. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy a két törvény kapcsán lehet azokat az igényeket érvényesíteni, ami az átfogó költségvetési és adókapcsolatok szabályozását jelentené; most, az egy százalékról szóló törvényjavaslatban elégedjünk meg azzal, hogy a lehető legtágabb körre vonatkozóan, a lehető legegyszerűbb eljárásban, de csak a civil szervezetek és a kulturális intézmények legyene k kedvezményezettek. Éppen ezért javaslom a törvény elfogadását, de két módosító csomaggal együtt, és bízom abban, hogy a részletes vitában képviselőtársaim a részletesen kifejthető érveket osztani fogják e javaslatok mellett. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Két percre megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az indított a hozzászólásra, hogy Csizmár képviselőtársam a 4. § (1) bekezdés a) pontjával kapcsolatosan felsorolta, hogy az ő módosítványában milyen bővítéseket óhajtana bevinni, vagyis mely, milyen célú alapítványok vonhatók be még a kedvezményezettek – vagyis a listán szereplők – körébe. Azonban fölmerül itt egy kérd és, legalábbis számomra továbbra is nyitott ez a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha ezek az alapítványok foglalkoznak részben olyan tevékenységgel, amik a listán szerepelnek, és részben olyan tevékenységgel, amelyek nem szerepelnek. Nyitott kérdés ma radt továbbra is ez. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Semjén Zsolt képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat tipi kus példája annak, amikor nem az a legérdekesebb és a leglényegesebb, ami benne van, hanem az, ami nincs benne. Ezt a törvényjavaslatot nyilvánvalóan egyházfinanszírozási szisztémának találták ki, majd az egyházak tiltakozása következtében az egyházat kiv ették, de előzőleg a társadalmi szervezetekkel körülcsomagolták ezt az egyházfinanszírozási szisztémát, majd kivették az egyházakat – úgy is fogalmazhatnék, hogy ez egy lekváros bukta, amiből kivették a lekvárt.
