Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3569 Hát, igen tisztelt képviselőtársaim, itt nem az alapítónak a jogi fogalma dönti el, hogy a tisztség összeférhetetlen vagy sem. Ha egy megyei jogú város – ahogy az előbb hallottuk – alapít egy társaságot, ott összeférhetetlen a felügyelőbizottsági tagság. Hogyha egy város alapít, nem megyei, ott nem összeférhetetlen. Én úgy gondolom, hogy – hiába bólogat Bauer képviselőtársam – ennek az elvi al kotmányjogi indokát igen nehéz lesz megmagyarázni. Igen nehéz lesz indokát adni, hogy akkor mi az összeférhetetlen egyébként az országgyűlési képviselő és a gazdasági társaság vezető tisztségviselő funkciója között. Mert vagy mindenhol ezt összeférhetetlen nek találom, amit el tudok fogadni és amit támogatok is, vagy pedig sehol. Mert a kettő között átmeneteket megállapítani mindig rettenetesen veszélyes. A korlátoknak a meghúzása ugyanis adott esetben egy történelmi szituációtól függ. Ezt a törvényt viszont nem 1996 végének viszonyaira próbáljuk teljes egészében adaptálni, hanem hosszú távon szeretnénk biztosítani képviselői függetlenséget. Szeretnénk biztosítani, hogy a képviselőknek a döntéshozatal során a függetlensége bizonyos gazdasági erőktől biztosítv a legyen. Azáltal, hogyha itt fölparcellázzuk ezeket a területeket; ha az állami részesedés mértékét százalékhoz kötjük; hogyha az önkormányzatok egy részét megengedjük, más részét viszont kizárjuk; ha a magánszférának egy részére kiterjesztjük, más részük re nem terjesztjük ki, én azt hiszem, hogy nagyon felemás lenne a szabályozás és nem érné el a kívánt célt. Ez volt az egyik lényeges része a hozzászólásomnak. A másik pedig az általam benyújtott módosító javaslat, amelyet az együttes jelentés 24. sorszáma alatt találnak meg képviselőtársaim. Kiindulva az előterjesztő logikájából, hogy a képviselőnek a befolyásolási lehetőségét kell korlátozni, én javaslatot tettem, hogy ne csak a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői posztja legyen összeférhetetlen a képviselőséggel, hanem minden olyan szerződéses jogviszony, amely országgyűlési képviselő vagy házastársa, illetőleg gazdasági társaság között létrejön. Ugyanis én nem látom be – lehet egyébként, hogy felfogóképességemnek a szerény mértéke ennek az oka – , hogy miért tételezzük fel, hogy egy országgyűlési képviselőt befolyásolni lehet azáltal, hogy egy igazgatóságnak a tagja, de nem lehet befolyásolni azáltal, hogy ugyanez a társaság köt vele egy megbízási szerződést, vagy pedig ez a társaság alkalmazza őt. Nem, elnézést kérek, Bihari képviselőtársam, nem olyan nagy különbség. Ha visszaélésszerűen akarják gyakorolni ezeket a befolyásolási lehetőségeket, akkor jól tudjuk, hogy egy megbízási szerződés, egy szaktanácsadói szerződés ugyanolyan befolyásolást ad a gazdasági társaságnak, minthogyha a gazdasági társaság igazgatóságában lenne az illető. Ennek a szakasznak a második bekezdésében viszont ki szeretném terjeszteni az összeférhetetlenséget azon gazdasági társaságok, illetőleg az állam és az önkormányzat kö zött, amely gazdasági társaságokban az országgyűlési képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik. Mert ha önök föltételezik, hogy megvehető az országgyűlési képviselő, lekenyerezhető – mert állítólag ez volt a felügyelőbizottságok, az igazgatótanácsi tagságo k osztogatásának az indoka – , akkor leginkább azzal lehet lekenyerezni, hogyha a képviselőnek van egy cége, egy vállalkozása és az állam, illetőleg az önkormányzat folyamatos megrendelésekkel látja el ezt a céget. Megvan oldva a dolog, igen tisztelt képvis előtársaim, üzleti alapon megvették a képviselőt. Én úgy gondolom, hogy ennek a javaslatnak a megfontolása – elfogadás esetén – tisztábbá teszi az országgyűlési képviselő függetlenségét. Nem tudom, hogy érinte jelen levő képviselőket, de ennek ebből a sze mpontból, én azt hiszem, jogilag nincs relevanciája. A lényeg az, hogyha befolyásolást akarjuk csökkenteni, nemcsak arra kell gondolni, hogy bizonyos posztok esetében fölmerül ez a lehetőség, hanem arra is kell gondolni, hogy az állam, illetőleg önkormányz atok és a képviselők közötti üzleti kapcsolat legalább olyan mértékben veszélyezteti a képviselőséget, mint adott esetben egy gazdasági társaságban levő tisztségviselés. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke, a jegyzői széket dr. Tr ombitás Zoltán helyett dr. Kiss Róbert foglalja el.)
