Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3560 véleménybefolyásoló szerepet betöltő személyek összeférhetőségének és összeférhetetlenségének. Én mint előterjesztő azt gondolom, hogy az országos vagy regionális, tehát megyei lapok, politikai napilapok vezetői esetében indokolt megtiltani azt, hogy egyidejűleg képviselői pozíciót is betölthessenek. Az állandó bizottságok elnökeire vonatkozó pluszösszeférhetetlenségi szabály láthatóan éles vitát váltott ki. Éles vitát váltott ki az MSZPn belül is. Nem volt egyforma a fogadtatása, sőt változott némi leg, például az MSZPn belül is, a különböző, nem egy adott testületnek, hanem különböző testületeknek az álláspontja ebben a dologban, és meg kell hogy mondjam, hogy kezdetben nagyon logikusnak, sőt szükségszerűnek láttam. Úgy véltem, hogy a főállású képv iselőség megteremtése felé egy átmenet, mert nyilván ez a szigorításnak az első lépése, amely majd a következő lépésben nem az alelnökökre, hanem minden képviselőre kiterjesztené ezt az összeférhetetlenségi szabályt, amelyre vonatkozóan egyébként Sepsey Ta más egy módosító indítványt nyújtott be. Én a magam részéről túl korainak tartom a magyar parlament történetében a képviselők esetében mindenféle megbízási jogviszonytól való eltiltásukat, és jogelvi okok miatt tartom valóban aggályosnak azt, hogy lehete 15 vagy 16 képviselőtársunkat kiemelni vagy sem. Azt hiszem, azt mindenki elismeri, hogy más az Országgyűlés elnökének és alelnökének a megítélése a többi országgyűlési képviselőhöz képest, úgyhogy azt gondolom, hogy ez még további megfontolást igényel, ho gy vajon nem ütközike a képviselői jogegyenlőség elvébe, hogyha kiemeljük az állandó bizottsági elnököket, és őnekik a tudományos és oktatótevékenységen kívül mindenféle más kereső tevékenységet és foglalkozást megtiltunk. Sepsey Tamás képviselőtársunk az t mondotta a 9. pontban általa előterjesztett javaslathoz kapcsolódva, hogy a feladat: megteremteni a főállású képviselő fogalmát. Azt gondolom, hogy nem a fogalmát kell megteremteni – nyilván ő is így gondolta – , hanem magát a főállású képviselőt. Ezzel m egint csak egyetértett tulajdonképpen mind a hat parlamenti párt és a tárgyalódelegációban vagy egyeztető delegációban résztvevők, az a kérdés, hogy már megteremtődteke a feltételei a főállású képviselőségnek vagy sem. Az én véleményem az, hogy nem. Foko zatosan ez megteremthető, és ebben nagyon kényes dolgok is vannak, amelyekről nem érdemes most beszélni és tárgyalni. Azt gondolom, hogyha lesz is – és remélhetőleg lesz – egy induló összeférhetetlenségi törvény, akkor annak az időszerű korrekciójára viszo nylag rövid időn belül sor kerülhet akkor, amikor a főállású képviselőség feltételeit, szervezeti és egyéb feltételeit, anyagi feltételeit egyaránt meg lehet teremteni. Akkor lényegesen szigorúbb, akár Sepsey képviselőtársam által előterjesztett szigorúság ú összeférhetetlenséget is el lehet fogadni. Én úgy ítélem meg, hogy ma még azonban nem ez a helyzet. Hadd utaljak arra, hogy szerepel az ajánlások között, a ma kiosztott ajánlások között már a 80as sorszámozású – a korábbiakban 66os sorszámozású ajánlás volt – , amelyet Hankó Faragó Miklós képviselőtársam nyújtott be, és egy nagyon fontos hiányt pótolt, illetve feladatot próbált megoldani. Nevezetesen azt, hogy mi is legyen a vagyonnyilatkozat, miből is álljon a jövedelmi nyilatkozat és az érdekeltségi ny ilatkozat. Valóban, az eredeti törvénytervezet erre vonatkozóan csak az igényt, a kidolgozás szükségességét fogalmazta meg és a nyilatkozattételi kötelezettséget, de nem tett a nyilatkozatra vonatkozóan előterjesztést. Több ok miatt, egyrészről azért sem, mert van egy ilyen nyilatkozat, másrészről azt azonban tovább kell fejleszteni. Ezt a nyilatkozatot mindannyian ismerik, mert mindannyian kitöltöttük 1994ben. A lényeg, amire utalni szerettem volna, hogy a gondolatot, a szerkezetet és a megoldási mód fő ú tjátmódját én a magam részéről támogattam. Egy gond van, hogy különböző egyszerűsítési eljárásokkal – a három mellékletből például két mellékletet lehet csinálni – , úgy gondolom, egyrészről, másrészről jobban figyelembe kell venni egy alkotmányos alapelve t és alapjogot. Nevezetesen a személyes információkkal való önrendelkezés jogát.