Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
3542 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Mécs Imre képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonképpen szerepzavarban vagyok, és ezt a szerepzavart nemcsak a meditatív természetem okozza, hanem az új alkotmány megalkotásáról szóló Házszabály módosítása, amit '95ben fogadott el az Országgyűlés, és amelynek alapján kialakult ez a totális szerepzavar. Tehát mint a honvédelmi bizottság elnöke, a honvédelmi bizottság kollektív, egyöntetű, egybehangzó és többször megerősített véleményét nem áll módomban artikulálni az alkotmányelőkészítő bizottság előtt, holott az alko tmány bizonyos területei sajátságosan a honvédelemmel kapcsolatosak, és amely problémakörrel hivatott az Országgyűlés honvédelmi bizottsága foglalkozni, ezért hozta létre az Országgyűlés saját kebeléből ezt a testületet, mint az Országgyűlés tanácsadó és b izonyos ügyekben ügydöntő szervét és döntéselőkészítő szervét. Tehát az alkotmány előkészítéséről és megalkotásáról szóló házszabályi rendelkezés kiszorítja, kirekeszti tulajdonképpen az Országgyűlés legtöbb szervét és magát az Országgyűlést is az alkotmá nyozás legfontosabb momentumaiból. Mind a koncepció megalkotásából, mind pedig később a normaszöveg megtárgyalásáról. Tehát itt többen felvetették, hogy majd ha a normaszöveg elő fog kerülni, akkor a szokásos módon azt megvizsgálva, törvényhozói módon fogl alkozhatunk a kérdéssel. Ez nem igaz, mert a Házszabály 134/E §ának (2) bekezdése azt mondja, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság csak a kormány vagy a képviselőcsoportok által előterjesztett javaslatokról és tárgyalási anyagokról tárgyalhat. Ez nemcsa k a koncepcióra vonatkozik, hanem a normaszövegre is. Tehát egy kicsit olyan helyzet alakult ki, mint fiatalabb koromban a népfront által rendezett vitákon, amikor a törvényjavaslatokról – már úgy a '80as évek elején, '70es évek végén – társadalmi vitáka t alakítottak ki. Oda el lehetett menni, elmondhatta az ember a véleményét, és utána ezeket a véleményeket egymással kioltatták, és utána maradt az eredeti koncepció. Vagy Leonyid Brezsnyev valamelyik pártkongresszus előtt közölte, hogy több mint 300 ezer levelet kapott a központi bizottság. Ezeket a leveleket mind tüzetesen átvizsgálták, és beépítették a határozatba. Keserűen beszélek erről, mert már a tavaszi fordulóban elkészítette a honvédelmi bizottság, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium alkotó jogászainak a közreműködésével javaslatait, és súlyos aggodalmát fejezte ki a koncepciónak, a honvédelemmel kapcsolatos, a köztársasági elnök honvédelmi jogkörével kapcsolatos és a minősített állapotokkal kapcsolatos elképzelésekről. És noha több í zben fölszólaltunk ez ügyben, több levelet írtam Gál Zoltán úrnak, mint az Országgyűlés elnökének és Gál Zoltán úrnak, mint az alkotmányelőkészítő bizottság elnökének. Ennek ellenére a honvédelmi bizottságot nem hallgatták meg az alkotmányelőkészítő bizo ttságban, és nem vették figyelembe a szaktárcáknak az ez irányú véleményét sem. Holott e mögött a grémium mögött nagyon sok tapasztalat áll, vagy nem is grémiumról, hanem grémiumokról van szó, hiszen az előző ciklusban öt hónapon keresztül hatpárti egyezte téssel folyt a honvédelmi törvénynek a kialakítása, alkotó, konstruktív kicsiszolása, és ennek során ezeket a kérdéseket mind megvitattuk szakértőknek, tudós szakembereknek a közreműködésével, de alkotmányjogászoknak a közreműködésével is, így került sor a z alkotmánymódosításokra és a honvédelmi törvény megalkotására. Ezzel együtt a honvédelmi törvénynek a minősített állapotokra vonatkozó fejezeteit és a honvédelmi tanács működésére vonatkozó részét ideiglenesen alkottuk meg, éppen az ügynek a fontossága, bonyolultsága és rendkívüli stabilitási problémái miatt, és bekerült a honvédelmi
