Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
3525 De közvetlen választás maga az amerikai rendszer is, ahol 538 elektor dönt az elnök sorsáról. Ez is egy bevezethető szisztéma lehetne Magyarországon. Gondolkodhatott volna róla az alkotmányelőkészítő bizottság, hogy elektorokon keresztül történjen meg a választás, azonban ez nem kavart nagy vitát a bizottság ülésén, nem került szóba, hogy elektor i testület válassza meg, ilyen módon megválasztott elektori testület válassza meg az elnököt. Van egy olyan felemás megoldás is, amit egyes délamerikai országokban alkalmaznak, hogy közvetlenül történik az elnökre szóló szavazás az első fordulóban, és ame nnyiben senki nem szerzi meg az abszolút többséget, abban az esetben a második fordulóban a parlament az első három jelölt közül választ, és közülük kerül ki a köztársaság elnöke. Van olyan ország, ahol a parlament két háza együttesen választ, Csehország p éldául az új keleteurópai demokráciák közül az ilyen, ahol ez fog majd történni, amikor a következő elnökválasztás megtörténik. Van olyan, ahol a két ház plusz az önkormányzatok által választott elektorok, mint például Olaszország; van olyan, ahol a képvi selőház és a tartományok küldöttei, mint például Németországban; és van olyan, ami Magyarországon is megvalósult, például Szlovákiában vagy Görögországban is, akár Izraelben is ezt a megoldást alkalmazzák, ahol az egykamarás parlament választja a köztársas ág elnökét. Az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén a görög megoldás mellett volt egy hosszabb vita. Ezen a hosszabb vitán sok minden elhangzott természetesen. Röviden a görög megoldás azt jelenti, hogy az elnökre az egykamarás, 300 tagú parlament első és második fordulójában az összes képviselőnek 2/3 szavazata szükséges, hogy valakiből elnök legyen, a harmadik fordulón pedig 3/5e, tehát legalább 180 képviselőnek a támogatása, és ha ez nincs meg, akkor a parlamentet automatikusan feloszlatják, új parlame nti választást kell kiírni, majd újból elnökválasztást kell tartani, ahol az első fordulóban 3/5, a második fordulóban abszolút többség, majd a harmadik fordulóban egyszerű többség szükséges az elnök megválasztásához. Ez komolyan felmerült a bizottság ülés én, de volt egy erős ellenérv ezzel szemben, hogy abban az esetben, amennyiben a kormánynak nincsen legalább 3/5del rendelkező többsége a parlamentben, a mindenkori ellenzék felhasználhatja ezt egy új választás kiírására, és végül is ez volt az a pont – b ár nekem szimpatikus volt ez a megoldás és a bizottságban helyet foglaló több képviselő számára is szimpatikus volt az a megoldás, hogy valamilyen formában azért, ha egykamarás parlament is választja az elnököt, valamilyen formában próbáljunk nagyobb konsz enzuskényszerre tenni a parlamentet, nagyobb konszenzuskényszert kikényszeríteni – , de ez pont az ilyen érvek hatása miatt összeomlott, és ezért tulajdonképpen maradt az a megoldás, ami jelenleg is van Magyarországon. Azzal a csöppnyi változtatással, hogy a jelenlegi alkotmány szerint a köztársasági elnököt a harmadik fordulóban egyszerű többséggel is meg lehet választani, amin annyit szigorít az alkotmánykoncepció, hogy legalább a miniszterelnök megválasztásához szükséges összes képviselő többségének támog atását előírja a köztársasági elnök számára is. Néhány szóban az Alkotmánybírósággal kapcsolatos kérdéskörökről. Sajnos ez az utóbbi időben jelentős vitatémává vált, és a jelenlegi politikai események fényében ez nehezíti mindenképpen az ellenzéki és a kor mányzati oldalnak az együttműködését az alkotmány koncepciójának tárgyalásakor és majd a normaszöveg tárgyalásakor is. Sajnálatosan kialakult az a helyzet, hogy a két alkotmánybírójelöltből csak az egyik került megválasztásra, amely talán megváltozik a kö vetkező szavazás után, de ebben nem nagyon reménykedünk. Hogy ennek mi lesz a kihatása, az nyilván elválik a későbbiekben. Igen tisztelt képviselőtársam! Bauer Tamás néhány nappal ezelőtt a szemünkre vetette pont ezzel kapcsolatban, hogy a Fidesz egy olyan alkotmánybíró nevét, jelölt nevét hozta szóba, aki magát az Alkotmánybíróságnak a létét is vitatta. Azt gondolom azonban, hogy nem az alkotmánybíráskodás tényét vitatta az említett szakértő, hanem annak a Magyarországon megvalósuló módját, az Alkotmánybír óság módját.
