Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
3523 választókerület, ahol egy választókerület került kialakításra. Itt nyilván a választási földrajznak az alkalmazá sára került sor. A rendelet megalkotói abban reménykedhettek, hogy talán Csepelről, ahol kétszer annyit ér a szavazat, mint mondjuk a mohácsi választókerületben, több esély van majd a baloldal jelöltjeinek támogatást szereznie. Ez nem ismeretlen, a világo n mindenütt alkalmazzák, hogy hozzak egy példát erre: az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Legfelsőbb Bírósága megsemmisítette – bocsánat, nem emlékszem, Utah vagy Colorado állam, de az egyik szövetségi állam – választási törvényét azzal az indokkal, ho gy a választási törvényben a választókerületek választópolgárainak a létszáma jelentősen eltér egymástól. És ebben a döntésben rögzítették azt is, hogy az alkotmányban rögzített egyenlő választójog azt jelenti, hogy a választójogosultaknak a lehető legnagy obb mértékben egyező számban kell az egyes választókerületekben lehetőséget biztosítani a szavazásra. Ez az elsődleges és legfontosabb szempont, és minden egyéb szempontot messze ez alá kell rendelni – mondja ki az amerikai legfelsőbb bíróság. Én azt gondo lom, hogy Magyarországon sem ártana ezt figyelembe venni, és a választókerületeknek a kijelölésekor ezt a szempontot elsőként figyelembe venni, és erre akár magában az alkotmányban is legalább egy utaló mondattal a normaszövegben, ott elhelyezve lehetne bi ztosítékot találni. A következő kérdéskörről szó volt itt már ma. Az előttem szóló felszólaló az elnökválasztással hosszabban foglalkozott. Néhány szóban talán – a bizottság előtt álló dilemmákat is fölvetve – engedjék meg, hogy ezt a kérdést is megpróbálj am a magunk szempontjából elmondani. Két rész az elnök kérdésével. Az egyik az, hogy Magyarország parlamentáris rendszer vagy pedig egy prezidenciális vagy félprezidenciális rendszer legyene, a másik pedig az, hogy az elnök megválasztásának a mikéntje. A prezidenciális vagy félprezidenciális rendszert a bizottságban valójában egy párt támogatta. A Független Kisgazdapárt terjesztett elő olyan javaslatokat, amely meglehetősen erős elnöki jogosítványokkal kívánta felruházni a köztársasági elnököt. Ugyanakkor szintén a Független Kisgazdapárt volt az, amely más indítványokban – gondolok itt a Szent Koronától kezdve egy sor egyéb indítványra – a magyar hagyományokra hivatkozva próbálta álláspontját alátámasztani. Azonban azt gondolom, nem lehet egyszerre ugyanazz al az érvvel kétféle álláspontot képviselni. A magyar hagyományok nem az erős köztársasági elnök hagyományát teremtették meg. A magyar rendszer az európai országok többségéhez hasonlóan, túlnyomó többségéhez hasonlóan egy parlamentáris kormányzási formán n yugvó rendszer, nem pedig egy prezidenciális vagy pedig egy félprezidenciális rendszeren nyugszik. Az a kevés hagyományunk, ami van, az gyenge köztársasági elnöki hatalmat jelent az én véleményem szerint. Szívesen meghallgatom az ellenvéleményeket majd kés őbb a vitában, akik ezzel ellenkező véleményt mondanak. Természetesen a monarchiával kapcsolatos és mondjuk az 1400as években gyakorolt esetleges erős államfői hatalmat nem kívánom összehasonlítani ebből a szempontból, hisz akkor a királynak nyilvánvalóan más hatalma volt, de most ha a köztársasági elnököket tekintjük, akkor azt gondolom, hogy Magyarországon gyenge köztársasági elnöki hatalom volt, amelyet egyébként vagy a parlament, vagy a parlamenthez hasonló szerv – mondjuk Károlyi Mihály esetében – vál asztott. Nos, érdekes kérdés volt mindig az, és a viták kereszttűzében állt, hogy ezt a gyenge köztársasági elnököt, amiben nagyjából egyetértett az öt parlamenti párt, legalábbis úgy éreztem a bizottsági viták során, hogy maga az elnök jogköre – minimális különbségektől eltekintve – nem volt vitatott a Kisgazdapárt kivételével a többi párt bizottsági tagjai tekintetében, hogy ezt a gyenge köztársasági elnököt milyen módon válassza meg akár a nép, akár a parlament, akár valamilyen más szerv. A világon elég sokféle megoldást alkalmaznak az elnökválasztás tekintetében. Azt gondolom, hogy abban az esetben, amelyikben Magyarország prezidenciális vagy netán félprezidenciális lenne,
