Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 27 (231. szám) - Bejelentés a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat visszavonásáról - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának megkezdése - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
3497 Valójában lehet, hogy egy nagyon szentségtörő vagy vit aindító megjegyzést teszek, mégis el kell mondanom, hogy szerintem a jelenlegi költségvetésben – társadalombiztosítási költségben – az európai államokhoz képest is magas az állam hozzájárulása. Több évre visszamenőleg, ha elemezzük ezeket az arányokat, akk or igaz ugyan, hogy csökkent az állami hozzájárulás aránya, hogy növekedett a háztartások, az egyének hozzájárulása ez egészségügyi szolgáltatásokhoz, és a járulékfizetés aránya is növekedett, de még mindig magasnak mondható, hiszen az állam finanszírozta a deficitet, és az állam biztosítja a folyószámlát. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 20 százalékot ér el évente a költségvetés részvétele az egészségbiztosításban – csak az egészségbiztosításban – , a nyugdíjbiztosítást is hozzá kell ehhez számolni, és 62 sz ázalékot fizetünk járulékból, és körülbelül 20 százalékra, 18 százalékra emelkedett a háztartások részvétele. (10.50) Nagyon érdekes az, hogy nem érvényesül egy belső arányosság sem, nincs összhang például a nyugdíjasokra vonatkozó járulékfizetés, a mezőg azdasági termelőkre vonatkozó járulékfizetés és az egyéni vállalkozók járulékfizetése és mindezen csoportok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások között. Egy külföldi szakértői anyag szerint például a vállalkozóknak a népességhez viszonyított arán ya 7,5 százalék, 5,9 százalékban részesülnek a juttatásból, de ha a juttatások finanszírozását nézem meg, akkor tulajdonképpen a népességhez viszonyított arányokhoz képest felét fizetik járulékban, 3,3 százalékát fizetik a járulékoknak. A munkavállalók ar ánya a népességhez viszonyítva 31 százalék, és tulajdonképpen 68 százalékát fizetik a munkavállalók után a hozzájárulásoknak. Eddig voltaképpen, ami keresztfinanszírozása volt a nyugdíjbiztosításnak, 23 százaléka a népességnek a nyugdíjasok aránya, és 21,3 százalékot finanszírozott a nyugdíjbiztosító keresztfinanszírozás formájában. Ezért tehát azt gondolom, hogy azt a jelenleg is meglévő aránytalanságot, amit ezek az adatok mutatnak, a jövőben mindenképpen korrigálni kell. Már csak azért is, mert nagyon ér dekes a magas jövedelmű munkavállalók kiszökése a rendszerből. Körülbelül 10 százalékkal csökkent a magas bérű munkavállalóknak az aránya a járulékfizetők között, és ugyanennyivel növekedett a vállalkozásban részt vevők létszáma. Az is nagyon érdekes, hogy a munkaerőpiaci nyilvántartáshoz viszonyítva a társadalombiztosítás által nyilvántartott vállalkozóknak a száma Magyarországon kétszerese a munkaügyi nyilvántartásnak. Ez is nagyon érdekes és elemzendő adat volna. Éppen ezért azt gondolom, hogyha a bizto sítási elvet szigorúan vesszük, akkor foglalkoznunk kell a jövőben azzal a problémával, hogy a vállalkozók számára, a mezőgazdasági foglalkoztatottak számára – számos ország vagy valamennyi európai ország gyakorlatával azonosan – egy külön biztosítási stru ktúrát kell kialakítani, amelyikben a befizetések és az igénybe vett szolgáltatások költsége egyensúlyba kerül. Nem azonnal természetesen, de ez az elkülönítés mindenféleképpen meggondolandó. Azt gondolom, hogy a szereplők nem tisztázott felelőssége, nem t isztázott mozgástere, így az állami, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás is nagymértékben befolyásolja azt, hogy a felelősség megállapítása sem történhet meg. Összegezve: egyetértek az előterjesztő államtitkár úr bevezető mondandójával, hogy v alóban nem reform értékű költségvetés készül. És bár nem tudjuk még, hogy milyen hatása van a bevezetett egészségügyi hozzájárulásnak, az a véleményem, hogy ezeket a hatásokat év közben elemezve, a következő év költségvetésében még inkább előre kell lépnün k, és ezeket a belső konfliktusokat meg kell oldanunk. Politikai döntést kell hozni arról, hogy egészségbiztosítást akarunke, és akkor a jövő évben meghozandó önkormányzatokról szóló törvényben ezeket a kötelezettségeket, felelősségeket is bele kell hogy foglaljuk.
