Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Dögei Imre (FKGP) - a belügyminiszterhez , a földművelésügyi miniszterhez és az igazságügy-miniszterhez - "A magyar állampolgárok jogbiztonsága" címmel - DÖGEI IMRE (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
348 állampolgárok jogbiztonsága” címmel. Az interpellációra dr. Csiha Judit államtitkár asszony válaszol. Megadom a szót Dögei Imre úrnak. DÖGEI IMRE (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Döbbenten olvastam a Borsod megyei napilapban, az ÉszakMagyarországban május 14én - eltelt egy pár hónap sajnos , hogy Tiszakeszi község határában a Tiszamenti Termelőszövetkezet elnöke bekeményített. Történt ugyanis az, hogy egy őrzővédő kft. ávós verőlegényekre emlékeztető figuráival körülvetetett egy 55 hektárnyi területű, szántóföldi művelés alatt álló táblá t, és az ott szépen fejlődő napraforgóállományt a termelőszövetkezet gépeivel - a tulajdonossal történt mindenféle előzetes egyeztetés nélkül - egyszerűen kiszántatta. A keletkezett kár mintegy másfél millió forint. Az eset előtt döbbenten állok és állnak mindazok a kisgazda társak, akik erről tudomást szereztek. Tájékoztatást kaptam arról, hogy a fentebb megnevezett szántóföldi tábla használati joga a magánszemély főtulajdonos és a bérlő termelőszövetkezet között vitatott. A magánszemély földtulajdonos á llítása az, hogy ő a termelőszövetkezet bérleti jogát a bérleti szerződés egyoldalú felbontásával megszüntette. A termelőszövetkezet azt állítja, hogy a magánszemély földtulajdonos engedélyével egy szintén magánszemély mezőgazdasági vállalkozó a fentebb vi tatott földterületet napraforgóval szakszerűen bevetette és a szakmailag indokolt növényápolási feladatokat elvégezte. Az elvégzett munka összes értéke 1 650 000 forint. Lehet, hogy a felek között jogvita támadt, azonban ennek eldöntése a bíróság feladata. Ebben az esetben az esetleges károkozás fedezete is kézenfekvő, hiszen az értékes napraforgóállomány nyilván beérett volna addigra - a mai napra , mivel a bíróság esetleg a termelőszövetkezet javára jogos kárigényt állapított volna meg. Azonban ebben az esetben önbíráskodás történt, mégpedig durva erőszakkal, hiszen a termelőszövetkezet elnöke vélt sérelmének nemcsak súlyos anyagi károkozással adott nyomatékot, hanem mindezt tette felfogadott gorillák, fogdmegek segítségével. A fentiek alapján kérem, szí veskedjenek az alábbi kérdésekre válaszolni: Mit kíván a magyar kormány tenni az állampolgárok jogbiztonsága, nyugalma, a magyarság békés alkotó munkája érdekében? Várom miniszter urak válaszát vagy államtitkár asszony válaszát. Köszönöm. (Taps a jobb olda lról.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, képviselő úr. Az interpellációra dr. Csiha Judit államtitkár asszony válaszol. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Ú r! Az interpellációban elmondott konkrét eset kapcsán egy olyan általános következtetést von le, hogy az állampolgárok jogbiztonsága ma Magyarországon veszélyeztetve vagyon. Jogsértések persze előfordulnak, mindnyájan tudnánk rá példákat mondani, a jogelle nes cselekményeket azonban még a legfejlettebb jogállamokban sem tudták kiküszöbölni, és valószínűleg soha nem is fogják tudni. Nem akarom én bagatellizálni azt, ami Tiszakeszi község határában történt, de képviselőtársammal ellentétben óvnék attól, hogy m esszemenő következtetéseket vonjak le a jogbiztonság hazai helyzetét illetően ebből az esetből. A jogbiztonságot természetesen - az állampolgárok jogi biztonságérzetét - bizonyos mértékig minden jogsértés veszélyezteti. Amikor azonban jogbiztonságról beszé lünk, arról is szó van, hogy a jogsértő minden esetben számolhasson tettének ránézve hátrányos következményeivel, illetve a megsértett fél bízhasson abban, hogy sérelme a jog által orvoslást nyer. Nézzük tehát a meglévő hatályos joganyagot: mit tett ennek a biztosítása érdekében? Az ön által elmondott tényállás azt sugallja - és ön is elmondta ezt , hogy itt önbíráskodás történt. Valóban, az elmondottak alapján megállapítható a büntető törvénykönyv 273. §ának (1) bekezdése szerint megfogalmazott önbírásko dás büntetőjogi tényállása, mely akkor valósul meg, ha valaki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy tűrjön el. Meg
