Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A gyalogsági aknák betiltásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KATONA TAMÁS, a honvédelmi bizottság előadója:
3454 között. A fent iek betartása lényegesen csökkenti a polgári lakosság veszteségeit a harci cselekmények során, illetve az elhagyott aknák miatt. A Magyar Honvédség a korábban rendszerében lévő 356 ezer gyalogsági taposóaknából 1996. augusztus 31ei hatállyal 153 ezer dara bot kivont, ezeknek a megsemmisítése – nem robbantás útján, ezt szeretném hangsúlyozni – folyamatban van, tehát mintegy 200 ezer darab akna maradt rendszerben. Készen állunk arra, hogy a jegyzőkönyv előírásainak nem megfelelő aknákat az előírtaknál korábba n, a hatálybalépéstől számított 9 éven belül kivonjuk a rendszerből, illetve készen állunk arra, hogy beépítsük vagy pótoljuk az aknákban a felderíthetőséghez előírt fémmennyiséget. Képesek vagyunk olyan harcászati rendszabályok kidolgozására és a kiképzés rendszerébe történő beépítésére, amelyek kielégítik az előírásokat. A kormány támogatja azt a nemzetközi törekvést, amely a gyalogsági aknák teljes betiltását kívánja elérni. Amint erre vonatkozóan egy általános és legalábbis minden európai állam által el fogadott nemzetközi egyezmény születik, javasolni fogja csatlakozásunkat. A kormány egyetért azzal, hogy a tisztelt Országgyűlés fogadja el a honvédelmi bizottság által 3086/1. számon módosított önálló képviselő indítványt. Köszönöm figyelmüket. (Taps a ko rmánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Katona Tamás képviselő úrnak, a honvédelmi bizottság előadójának. DR. KATONA TAMÁS , a honvédelmi bizottság előadója : Tisztelt Képviselőtársaim! A módosított javaslat, amin t látják, nem nagyon emlékeztet az eredeti javaslatra. Nem nagyon emlékeztet, hiszen a honvédelmi bizottság ismételten nekiment ennek a nem könnyű témának. A kezdeményezés fontosságát mindenki elismerte, ugyanakkor el kellett dönteni azt a kérdést, ami szá mos más ország számára is eldöntendő kérdés volt: az Interparlamentáris Unió pekingi, ez év szeptemberi konferenciáján. A korábbi konferencián – a bukarestin – a belga küldöttség ezt a napirendi pontot már javasolta. Nem került sorra, mert kérésünkre az eu rópai országok a taposóaknák helyett a kisebbségi kérdés megvitatását jelölték ki úgynevezett extra napirendi pontnak. De úgy illik, hogy ezt a lovagiasságot viszonozzuk, tehát Pekingben viszonozni sikerült, és erre a kezdeményezésre a taposóaknákról szóló belga javaslat mint extra napirendi pont a konferenciára került. És noha számos országnak volt fenntartása vele kapcsolatban, olyan országoknak például, mint Finnország, amelyek nagyon hosszú, nagyon nehéz határral rendelkeznek, vagy magának Kínának, a ve ndéglátó országnak, ennek ellenére a német zöld képviselőnő Uschi Eid által vezetett bizottság határozati javaslatát a konferencia egyhangúlag fogadta el. Amit az indokolásban olvashatnak képviselőtársaim, számadatokat az aknák áráról – 35 dollár – és elt ávolításuk költségeiről – 200tól 1000 dollárig terjed – , az áldozatok számáról, arról, hogy ezeknek az áldozatoknak a háború után 90 százalékuk asszony és gyermek – ez nagyon meggondolkoztató, és úgy gondoljuk, hogy a nemzetközi közösség Pekingben jól hat ározott, amikor egyhangúlag támogatta a gyalogsági aknák tilalmát. (20.30) Úgy gondoltuk azonban, hogy a honvédelmi bizottságnak akkor a kormányt arra is fel kell kérnie, amire tudjuk jól, hogy hajlandóság megvan, hogy két, az egyes hagyományos fegyverekre vonatkozó jegyzőkönyvet, a módosított második jegyzőkönyvet az aknákról, illetőleg a negyedik jegyzőkönyvet a vakító lézerfegyverekről kívánatos dolog volna aláírni, és reméljük, hogy ez hamarosan megtörténik. Az, amit Pekingben javasoltunk, az amit szaba ddemokrata képviselőtársaim itt javasoltak túl megy azon, mint ami a módosított jegyzőkönyvben van. Úgy gondoljuk azonban, hogy pillanatnyilag nem utolsósorban az afrikai, nem utolsósorban a boszniai szörnyűségek után a
