Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - BOROS LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
3448 kisrészvényest, de akár önkormányzati vagy biztosítói ntézeti tulajdonost nukleáris felelősséggel ruháznánk föl. Ezért tehát ez a javaslat – véleményem szerint – nem támogatható. Az ajánlás 39. pontjában az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatból az "atomenergia felhasználásán alapuló fegyverek" fogalmát el kívánja távolítani. Ez – azt hiszem – egy nagyon helyes és támogatható megoldás, hiszen nyilvánvaló, ez a törvényjavaslat, amelyik hangsúlyozottan csak az atomenergia békés felhasználásával foglalkozik, nem adhat arra választ, hogy vajon nukleáris fegy vereket Magyarország csak nem alkalmaz, vagy nem is tárol, vagy nem engedi meg, hogy területén azok transzferére lehetőség nyíljon. Ezt a kérdést nem egy ilyen száraz, szakmai törvényben kell eldönteni. Az ajánlás 45. pontjában Balsay István arra tesz java slatot, hogy a törvény rendelkezzen arról, hogy hazánk területén nem folytathatunk nem békés célú atomkutatást. Ez a javaslat első ránézésre helyesnek tűnhet, ámde ha az ember belegondol abba, hogy például egy alapkutatás során azt előre nehéz megállapítan i vagy megbecsülni, hogy a végén az alapkutatás eredményét békés célú atomkutatásra vagy nem békés célú alkalmazásra használjáke föl, ezért ez a javaslat nem igazán támogatható. Több képviselői indítvány is foglalkozik azzal, hogy a "társadalmilag elfogad ható kockázati szint"et, amit az előterjesztő megjelölt, mint az atomenergia alkalmazásának kritériumát, tehát a "társadalmilag elfogadható kockázati szint"et hagyjuk el a törvényjavaslatból. Ezzel például az ajánlás 46., 47. pontja is foglalkozik. Arra hivatkoznak az ajánlattevők, hogy ez a fogalom nem konkretizálható, és egyébként is a társadalmilag elfogadható kockázat nem megfogható. Arra kívánnám fölhívni a tisztelt képviselőtársak figyelmét, hogy minden gazdasági vagy akár emberi tevékenységnek van kockázati oldala, ezt kiküszöbölni természetesen csak úgy lehetne, hogy magát a tevékenységet küszöböljük ki. Aki természetesen ezt kívánja tenni az atomenergia alkalmazása kapcsán, annak ezt kell mondania, aki nem ezt akarja elérni, annak viszont ezt a fo galmat el kell vállalnia, hiszen arról van szó, hogy itt a várható hasznot kívánjuk szembeállítani a vállalt kockázattal. A vállalt kockázattal, ami pedig nem más, mint az esemény bekövetkezésének a valószínűsége és a várható kár szorzata. Ez minden tevéke nységnél tulajdonképpen megjelenik, és hogyha azt akarjuk, hogy az atomenergia alkalmazásánál ezt a fogalmat ne alkalmazzuk, akkor tulajdonképpen prohibíciót követünk el az atomenergia alkalmazásával szemben, hiszen – mint említettem – minden emberi tevéke nység kockázattal jár, miért pont az atomhasznosításnál várnánk el a kockázatmentességet. Azon túlmenően ennek a fogalomnak az elhagyása egyúttal végrehajthatatlan követelmények támasztását tenné lehetővé, tehát végső soron ismét az atomenergia használatán ak meghiúsítását eredményezné. Az ajánlás 53. pontjában Balsay István, de több ajánlattevő is arra tenne javaslatot, hogy az ésszerűen elérhető legalacsonyabb a sugárterhelést mindenkor az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kellene csökkenteni, márm int ez szerepel a törvényjavaslatban, és ők az "ésszerű" jelzőt kívánnák kiiktatni a törvényjavaslatból, ezáltal az maradna meg, hogy a technikailag vagy a tudomány jelen állása, adott állása melletti legalacsonyabb szintre szeretnék csökkenteni a sugárter helést. Ez azt jelentené, hogy exponenciálisan megnőnének a költségek, hiszen nyilván a tudomány és a technika adott fejlődési szintjén el lehet érni egy minimális sugárterhelési értéket, azonban ennek a költségkihatása aránytalan, azaz megint arról van sz ó, hogy tulajdonképpen megakadályoznánk ennek a módosító indítványnak az elfogadásával az atomenergia használatát. Ugyanezzel foglalkozik több más képviselői indítvány is. Az ajánlás 58. pontjában Balsay István arra tesz javaslatot, hogy az a pont maradjo n ki a törvényjavaslatból, ahol az emberi teljesítőképesség lehetőségeinek figyelembevételét javasolja az előterjesztő.
