Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - Balsay István (Fidesz) - az ipari és kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterhez - "Energiaár- és nyugdíjemelés" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár:
3409 21,9 és a nyugdíj 19,5 százalékos emeléséről számol be a lap. A döntés értelmében – írja egy másik lap – a távhő 21,9 százalékos fogyasztói árnövekedése január 1jétől esedékes. Tisz telt Államtitkár Asszony! Mint ahogy ön is és én is polgármester múltjából ismerheti, hogy a 24/1993as számú alkotmánybírósági határozat megsemmisített egy IKMrendeletet, amely nemcsak egyes települések önkormányzatát érintette, hanem az ország valamenny i távfűtési rendszerben működő szolgáltatóját. Idézem: "Megsemmisített árszabásokat a lakossági távfűtés- és melegvízszolgáltatás díjának megállapításra jogosult, települési önkormányzati képviselőtestületek hatósági díjmegállapításra vonatkozóan rendele teinek hatálybalépésétől kezdődően nem lehet alkalmazni." Ezt követően törvény szabályozta az ár kialakítását. A kérdés tehát, hogy miért a kormány állapítja meg a távhő fogyasztói árát, miért nem bízza az önkormányzatokra, és miért nem szabályozza az árki alakítást ezen a területen is. Ezzel egyidejűleg intézkednie kellene arra vonatkozólag is, hogy főleg az egycsöves fűtéseknél és a monopolhelyzetbe került kiszolgáltatott nyugdíjasoknál és nagycsaládosoknál milyen módon lehetséges, hogy a távhőszolgáltatás díja ne mindig kiszolgáltatott legyen a kormány áremelő intézkedéseinek. Várom szíves válaszát. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre T. Asztalos Ildikó államtitkár asszony válaszol. Megadom a szót. T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedel mi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésében több kérdést érint. Én sorrendben szeretnék válaszolni. Az első kérdésére, hogy az IKIM tisztá ban vane ezzel, hogy változtak a törvények, arra azt tudom mondani, hogy természetesen igen. Tudjuk, hogy az árak szabályozásáról szóló 1990. évi LXVIII. törvény 1992. évi V. számú törvénnyel történő módosítása a távhőszolgáltatási fogyasztói árszabályozá st a települési önkormányzatok hatáskörébe adta. Tehát az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter kizárólag a közcélú erőműből szolgáltatott hő árát állapíthatja meg, összhangban a villamos és gázenergia árszabályozásával. A kormány '96. november 2 1ei döntése tehát nem korlátozta az önkormányzatok árszabályozási jogát. A kormány által jóváhagyott áraknak az energetikai törvények értelmében fedezniük kell az indokolt költségeket. Ez elengedhetetlenül fontos az energiaszektor versenyképességének növe lése és modernizációinak megvalósulása érdekében. A kormány csak az elkerülhetetlenül indokolt, a korábbi szakértői javaslatoknál kisebb mértékben fogadta el az áremelést, időpontját – mint köztudott – októbertől januárig halasztotta, tehát az első lakossá gi díjszámlák legkorábban februárban várhatók, azaz nem a fűtési idény kezdetekor, hanem annak vége felé. Áttérve képviselő úr kérdésének másik részére, amely ugyan nem a minisztériumunk hatáskörébe tartozik, de szívesen megosztjuk képviselő úrral a PMtől kapott tájékoztatást, amely szerint az energiaáremelés fedezete a jövedelmek oldaláról biztosított. Joggal feltételezhető, hogy a nettó keresetek reálértéke jövőre az inflációval azonos mértékben emelkedik. A nyugdíjak januártól 19,5 százalékkal emelkedn ek, és nő a családi pótlék is. Fel szeretném a figyelmét hívni, hogy a legrászorultabbak részére a kormány a jövő évben 15,5 milliárd forinttal több kiosztható pénzt juttatott, mint az 1996. évben, ez nyilván a legrászorultabbak részére jelent segítséget, hiszen lakásfenntartási támogatásként kiosztható. Köszönöm szépen. (16.10)
