Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 26 (230. szám) - A nemzeti hírügynökségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - LÁNYI ZSOLT (FKGP):
3358 a szót Lányi Zsolt képviselő úrnak, Független Kisgazdapár t, utána soron következik Büky Dorottya képviselő asszony, Szabad Demokraták Szövetsége. LÁNYI ZSOLT (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A nemzeti hírügynökségről szóló törvénytervezet, amelyet most vitatunk, az az igazságügyminisz ter úr elképzelése szerint is – és általában a médiával kapcsolatos elvárások szerint is – úgy volna igazi, és akkor lenne helyes, hogyha a parlamenti pártok, tehát a hét pártnak a konszenzusával születne meg, hisz ezek az informatikai feladatok megkövetel ik azt, hogy egy objektív, tárgyilagos és a valóságos helyzetet, a valóságos történéseket tükröző információval rendelkezzenek a társadalomban lévő magyar emberek, de a külföldiek is, akik megítélik a magyar helyzetet, megítélik a magyar politikai helyzete t, megítélik a magyar kulturális és egyéb helyzetet. (11.20) Ennek következtében ez az elvárás egyértelmű volt, s az igazságügyminiszter úr is, illetve minisztérium is úgy terjesztette ezt a törvénytervezetet be a tisztelt Ház elé , amelyben arra törekedett, hogy ez a konszenzus megvalósuljon a parlamenti pártok között. A médiatörvény ismert több éves problematikája, vitája és hogy úgy mondjam, nehézkes megszületése éppen ezen alapult, hogy ott feltétlen el kellett érni és feltétlen törekedni kellett arra, hogy a hét párt nagyjából egyetértsen, és bizonyos kompromisszumokkal meg tudják oldani azokat a feltételeket, amelyek egy európai jogállamban feltétlen szükségesek. Ezek ugyanúgy érvényesek a nemzeti hírügynökséggel kapcsolatosan is. Tehát mik azok, amelyeket elvárunk ettől a törvénytől, mit kell annak biztosítani? Hát először is az objektív tájékoztatást, másodszor azt, hogy semelyik kormány, akármilyen összetételben és akármilyen alapon kerü l hatalomra, az ne tudjon rátelepedni a nemzeti hírügynökségre, ne tudja azt befolyásolni, ne tudja azt kézi irányítással működtetni, mert erre voltak példák, és ezek nem felelnek meg sem az európai elvárásoknak, sem a demokrácia feltételeinek. Éppen ezért már az Alkotmánybíróság is arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetőleg ennél a törvénynél feltétlen érvényesülnie kell annak, hogy a kormánybefolyás minél kevésbé vagy egyáltalán ne érvényesülhessen. Ezt próbálta megfogalmazni a törvény, azonban rengeteg o lyan, hát hogy úgy mondjam, nem egészen egyértelmű és értelmezhető dolog volt, amely miatt mind az ellenzék, mind pedig a médiaszakértők a kulturális bizottságban állást foglaltak, és ezt a törvényt próbálták módosítani, javítani, és az Igazságügyi Miniszt ériummal is sok egyeztetés történt ezen a területen. Egyértelműnek tűnik, hogy a tulajdonos tanácsadó testület – tehát a TTT – gyakorlatilag javaslatot tehet az elnök személyére. Márpedig a TTT gyakorlatilag paritásos alapon a parlamenti pártok részvételév el működtetett, ennek következtében biztosítottnak látszana, hogy egységes javaslatokat terjesszenek a miniszterelnök úr elé. Azonban itt egy jelentős probléma van, amelyet már több előttem szóló is említett: az hogy nem egy elnököt kell kompromisszumos al apon jelölni a miniszterelnök úr részéről, akit aztán ő megfelelő módon, a köztársasági elnök úr jóváhagyásával, a nemzeti hírügynökségnek az elnökigazgatójává tesz, hanem többes jelölés létezik. Na most ennek következtében már sérül az az elv, hogy a töb bpárti konszenzussal megállapított és a több párt által delegált és létrehozott TTT kvázi azt a jelöltet állítsa, amelyben megegyezett, mert hogyha több jelölés van, akkor természetszerű, hogy a miniszterelnök úr – a mindenkori miniszterelnök úr, a mindenk ori politikai hatalomnak megfelelően – kormányérdekek figyelembevételével jelöli ki az elnök személyét, és itt már a Független Kisgazdapárt véleménye szerint sérül az a bizonyos alapelképzelés, amely az egységes, konszenzusos alapon történő elnök jelölését eredményezné. Na most, a részvénytársaság megalakulása és a részvénytársaságnak egy olyan furcsa volta miatt, ahol nincsen igazgatótanács, egy elég érdekes problematika merül fel. Egyetértve – a Kisgazdapárt is egyetért – azzal, hogy minél olcsóbban és mi nél működőképesebbé kell tenni ezt a
