Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 25 (229. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
3302 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Dr. Kutrucz Katalin, dr. K ónya Imre MDNPképviselők önálló indítványát T/3165. számkn, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/3165/3. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban hozzászólásra jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót, ketten vannak ilyene k. Elsőnek Szigethy István képviselő úrnak, SZDSZ, akit Csizmadia László képviselő úr követ, az MSZPből. Szigethy István képviselő úré a szó. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az idő előrehaladtára tekintettel le szere tném rövidíteni a mondanivalómat, tényleg csak a lényeges elemeire. A büntető törvénykönyv minden ország jogrendjében szinte a második legfontosabb jogszabály, hiszen addig, amíg az alkotmány pozitíve szabályozza az egész társadalom életviszonyait, a bünte tő törvénykönyv ugyancsak az egész társadalom életével foglalkozik, csak annak a negatív árnyoldalával. Egy ilyen jellegű nagyon fontos kódexnek az elkészítése mindig kiemelkedően fontos esemény, és egy ilyen jelentőségű kódexnek mindig követnie kell ugyan akkor a társadalom által előírt követelményeket is. Követnie kell azt, hogy a társadalom milyen magatartásokkal szemben látja indokoltnak a büntetések kiszabását, illetőleg azoknak milyen legyen a mértéke. A hatályos büntető törvénykönyvet 1978ban alkottá k meg eredetileg, azóta természetesen több módosításon ment keresztül, a rendszerváltás után bekövetkezett gyors társadalmi változásokat is néhány kisebb terjedelmű módosítási csomag vagy módosítás próbálta követni. Az élet a társadalmi változások következ tében sok tekintetben változott, 1978ban bűncselekménynek minősített magatartásokon ma már csak mosolygunk, hogy például az üzérkedés akkori tényállása miatt embereket lehetett bezárni, de sorolhatnám még a további példákat. Nyilvánvaló, a politikai jelle gű bűncselekménynél is lényeges változások következtek be. A nagy átalakítások általában megtörténtek a rendszerváltást követően, azonban egy egységes szerkezetű, új büntető törvénykönyv egyenlőre még nincsen. A nagy terjedelmű módosításnak az előkészülete i folyamatban vannak, ugyanakkor a társadalom életében beállt változások szükségessé tettek kisebb terjedelmű módosításokat is. Konkrét példát hadd mondjak, a közelmúltban vita előzte meg, hogy egy tényállásnál éppen a veszélyes harci állatokkal kapcsolato s magatartásoknál indokolte önmagában a Btk.hoz hozzányúlni. Az volt az álláspontunk többünknek is, hogyha egy ilyen kis terjedelmű módosítással akár néhány gyereknek az életét meg lehet menteni, akkor már megérte belenyúlni a Btk.ba. Tehát ez az egyik szempont. A másik szempont, hogy a büntető törvénykönyvnek ugyanakkor a Btk.hoz fűződő fokozott elvárások miatt mindenképpen harmonikusnak, mindenképpen az egyes rendelkezéseik tekintetében szoros összhangban, egymásra épülő rendszerben kell lennie. Kónya Imre és Kutrucz Katalin most tárgyalt, nagyobb terjedelmű Btk.módosítási javaslata ezt az igényt célozta meg. Ugyanakkor ez az igény természetesen a maga házszabályi keretei között nehézkessé teszi magának az egész Btk.nak az átalakítását. Konkrét példát mondok. A házszabályi rendelkezések miatt például módosító indítványokat nem lehet előterjeszteni a Btk. bármilyen részéhez, csak azokhoz, amelyek összhangban vannak vagy legalábbis valamiféle kapcsolódásban vannak a most e lőterjesztett módosítási javaslatokkal. A Kónya Imre és Kutrucz Katalin által előterjesztett javaslatnak két szintje van. Van egy általános, amelyik általában foglalkozik a büntetési rendszerrel, és ugyanakkor éppen a már említett, nemrégiben elfogadott Fi deszjavaslathoz hasonlóan, konkrét tényállásoknál is éppen a felmerült igényeknek megfelelően bele kíván nyúlni a Btk. szerkezetébe.
