Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 20 (228. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának megnyitása és elnapolása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
3220 paragrafusban két rendelkezés van, a 8. § (2) bekezdésében, mégpedig az első fordulatban a kormány elhatározásától függő rendelkezés, míg a második, tehát a befejező része pedig egy kógens rendelkezést tartalmaz. Az első rész a kormány elhatározásától függő rendelkezés, arra vonatkozik, hogy a kormány mikor terjesz theti az Országgyűlés elé valóban a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős társaságok privatizációjának kontrollját, tehát koncepcióját, tehát itt egy koncepcionális kérdésnek az Országgyűlés elé való terjeszthetőségéről van szó. Míg a másod ik fordulatban pedig egy olyan kógens rendelkezésről, miszerint a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül nyújtott előterjesztés alapján az Országgyűlésnek döntenie kell. A kettő egymástól különböző rendelkezés. Én a 8. § (2) bekezdés második fordula tára utaltam, helyesen, igen tisztelt Miklós képviselőtársam. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Bauer Tamás képviselő úr – feltételezem – a zárszót akarja elmondani. (Bauer Tamás bólint.) Köszönö m szépen, akkor két percre megadom a szót Miklós László képviselő úrnak. MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Torgyán Képviselő Úr! Az energiaszektor nem azért monopol jellegű szektor, mert privatizálták. Az energiahord ozók, a vezetékesenergiahordozók, a vezetékes energia azért monopolhelyzet, mert – hogy egész egyszerűen fejezzem ki magam – vezetéken mennek, amiből persze lehet sokat kiépíteni, csak nem ésszerű. Nagyon drága. Tehát e tekintetben mindegy, hogy állami va gy magántulajdonban van, mindenképpen monopolhelyzetben van. A világon mindenütt ennek a szektornak a szabályozása bonyolult és nehéz kérdés. Magyarországon a gáz- és a villamosenergiatörvény nyomán létre is jött a Magyar Energia Hivatal, ahol azok a szak értők ülnek, akik ennek a szektornak minden csínjátbínját ismerik. Bizonyára ma még nem úgy, mint három év múlva fogják, de ez az intézmény van arra felhatalmazva, hogy azokat a szabályokat érvényre juttassa, amit részben az imént említett törvényben, rés zben alacsonyabb rendű jogszabályokban meghatároztak. Ami az energiaár és a privatizáció összefüggésében második vonulatként fölmerült Torgyán képviselő úr hozzászólásában, az a 8 százalékos tőkearányos nyereség kérdése – megelőzve a következő két percét. Valóban vitatható, csak már legfeljebb egy kihirdetett árformula alapján illetlenség, hogy mi lett volna a helyes, a 4, a 6 vagy a 8 százalék. Azonban, ahogy említettem, Magyarországon ma még nem igazán erről van szó. Hanem, hogy számszerűen érzékeltessem, vámstatisztikákból lehet tudni, hogy nagyjából 100 dollár 1000 köbméter gáz a határon. Tehát az importterhek nélkül 16 forint egy köbméter gáz. És ennek még el kell jutni a lakásokba. Ez a döntő eleme mind a gáz, mind a villamos energia árának. Köszönöm s zépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Két percre megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Miklós képviselőtársamnak azt vagyok kénytelen vá laszolni, hogy a monopolhelyzet elsősorban a tulajdoni hányadoktól függ. Ezt ajánlanám szíves figyelmébe. Másrészt pedig, annak az állításomnak a helyességét, most már aláhúzottan, hogyha a döntő többsége a mi energiaszektorunknak külföldi tulajdonba kerül , ebben az esetben nemcsak monopolhelyzetbe kerül a külföldi az ármegállapítás tekintetében, hanem Magyarország lényegét
