Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
313 Kös zönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor. A szakképzési hozzájárulásról é s a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Soron következik a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztés T/2828. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/2828/1314. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kiss Péter munkaügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KISS PÉTER munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadój a : Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! A hazai foglalkoztatást, a magyar munkaerőpiac minőségét már ma, de a jövőben még inkább a munkaerő képzettsége határozza meg. Az európai együttműködés és integráció folyamatában a szakképzés nemcsak a munkamegosztás fej lődéséhez, hanem az egyéni munkavállalói esélyek javulásához is hozzájárul. Ezért stratégiai feladat szakképzési rendszerünk mélyreható átalakítása, melyben a kulcskérdés az állam és a gazdaság közötti munkamegosztást kifejező finanszírozás korszerűsítése. Az 1988ban a XXIII. törvénnyel bevezetett szakképzési hozzájárulás, valamint a Szakképzési Alap pozitív szerepet játszott a '90es évek első felében zajló átalakulási folyamatokban. Ennek a jelentős fejlesztési forrásbővítésen túl az az oka, hogy a szakk épzési hozzájárulás intézménye piacgazdaságkonform. A gazdálkodók ugyanis jelentős döntési autonómiát kaptak, a szociális partnerek pedig érdemi döntéselőkészítő szerephez jutottak az irányításvégrehajtás különböző szintjein. A gazdaság aktív, közvetlen részvétele a képzésben, illetve anyagi tehervállalása a szakképzés finanszírozásában, valamint a szociális partnerek részvétele a szakképzési források elosztásával kapcsolatos döntések előkészítésében olyan alapelvek, melyeket a hazai tapasztalatok igazoln ak és amelyek megfelelnek az Európai Unióban már kialakult általános gyakorlatnak is. Az Európai Unió országaiban kivétel nélkül megtalálható a gazdaság konkrét szakképzési szerepvállalásával kapcsolatos szabályozás. A gazdaság közreműködése nem csupán a f inanszírozásban való részvételt jelenti, hanem a munkaerő minőségének, tehát a képzésnek, a képzés szerkezetének aktív és folyamatos befolyásolását is jelenti. Tisztelt Ház! A szakképzési rendszer stabilizálásához és fejlesztéséhez jelentősen hozzájárult a z a tény, hogy több mint félszáz milliárd forint volt '91. és '95. között a szakképzési hozzájárulás által, szakképzési célokra fordított összeg. A vállalatoknál folyó gyakorlati képzések finanszírozásán túl a gazdálkodó szervezetek mintegy 18 milliárd for int támogatást adtak át közvetlenül a szakképző iskoláknak. A befizetésekből képződött Szakképzési Alapból pedig különböző pályázatokra több mint 11 milliárd forintot fordítottak támogatásokra. A szakképzési hozzájárulás intézménye, illetve az alapszerű mű ködés lehetővé tette a szakképzési rendszer lényeges válságelemeinek enyhítését, mivel eszközt teremtett a vállalati gyakorlóhelyek megszűnését kompenzáló iskolai tanműhelyek kialakításához, valamint finanszírozhatóvá tette a szakmai szervezet tartalmi kor szerűsítését is. Az elmúlt években a helyi iskolai szakképzésfejlesztési törekvések támogatásához szinte kizárólagos forrást jelentett a Szakképzési Alap. Mindez a tágabb szakmai közvéleményben is kedvező visszhangot váltott ki.
