Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ):
3106 lakosságmegtartóképességének egyre csökkenő hiányáról (Sic!) , de Nacsa János képviselőtársam is ezt húzta alá, illetve ezt is kiemelte. Erre én is szeretném képviselőtársaim figye lmét felhívni. De egy konkrét példa kapcsán is. Minden pénz kevés, amit egy ágazat kap, legalábbis a vitában ez domborodik ki. Így a mezőgazdasági ágazatnak juttatott 88 milliárd is, természetes, lehet kevés. Én mégis arra a 10 milliárdra szeretném államti tkár úr figyelmét felhívni, ami integrált termelés támogatására fordítandó, vagy jó lenne, ha fordítandó lenne. Tisztelt Képviselőtársaim! Valljuk be őszintén, súlyos milliárdok csúsznak ki a költségvetésből, és nem úgy hasznosulnak, mint ahogy az jó lenne , hogy hasznosulna, mint ahogy szeretnénk, hogy hasznosulna, mert lehet utána felvonulni a Parlament elé, tejet önteni csatornába, almát ideömleszteni a Parlament elé, ha nem integrált irányban fejlesztjük a magyar mezőgazdaságot, akkor ezekkel a problémák kal évről évre szembesülünk, és ezeken alapvetően változtatni nem tudunk. Még egy dolgot szeretnék képviselőtársaim figyelmébe ajánlani. Az elmaradt térségek besorolása, ez napról napra egyre erőteljesebben felmerülő kérdés az önkormányzatok részéről. Isme retes képviselőtársaim előtt, hogy korábban több mint harminc szempont szerint volt ez a lehatárolás. Aztán leszűkült tíz szempontra. Jó lenne ebben minél gyorsabban egy olyan egzakt, megközelítőleg egzakt módszert alkalmazni, ami elfogadható lesz azoknak az önkormányzatoknak a számára is, akik bekerülnek ebbe a kategóriacsoportba, és azoknak a számára is, akik kívül maradnak. Összefoglalva: tisztelt Ház, frakcióm nevében is köszönjük és örülünk annak, hogy az önkormányzatok összességében 60 milliárddal töb bet kapnak tervezeti szinten, mint kaptak 1996ban, de 50 milliárddal becsléseim szerint feltétlen többet kapnak, mint ahogy teljesül majd a '96. évi terv. Ezt köszönjük, de a leszakadást településcsoportonként sajnos ez az 5060 milliárd forint még nem ak adályozza meg. Köszönöm figyelmüket. (Általános taps az ülésteremben.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nádori László képviselő úrnak, SZDSZ. DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) : Tisztelt Országgyűlés! A sporttörvény az olimpiai mozgalom , versenysport, valamint az utánpótlásnevelés állami feladatainak ellátására 1997. január 1jei hatállyal Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítványt hoz létre, illetve hozott létre. A forrásait illetően, ennek a közalapítványnak a forrásait illetően a b ) pontban ez szerepel: "az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás". Nos, ez a támogatás tételesen nem szerepel az évi költségvetésben. Pedig van egy új feladat a Gerevich Aladár Közalapítványban, nevezetesen az, hogy magánszemélyek számára spo rtösztöndíjat nyújthat. (19.30) Miután nem egészen világos – még a sportközvélemény számára sem – ez a fogalom, a sportösztöndíjfogalom, ezért nagyon rövid ismertetést adnék róla. A sportösztöndíj lehetőséget ad a hátrányos helyzetben levő kiváló, fiatal sportolóknak egzisztenciateremtésre. Három szempontot emelek ki ezzel kapcsolatban. Az első: ez az ösztöndíj alapjául szolgál a társadalmi beilleszkedés folyamatának, tehát a tanulásnak és a szakmaválasztásnak. Nem idegen ez a gyakorlat, egész Európában is mert. Németországban egy Grüner Band nevű alapítvány ösztönzi a fiatalokat tanulásra, szakmaválasztásra. Az amerikai egyetemek ismerik ezt a fogalmat, Párizsban kihelyezett középiskola van a párizsi sporttáborban. Finnországban pillanatnyilag 11 ezer állás nélküli sportolónak teremt a kormány tanulási lehetőséget, és a létfenntartásnak minimális összegét adja. Tehát a sportösztöndíj ezt a rendkívül fontos, társadalmi beilleszkedés szempontjából elengedhetetlen feltételt kell hogy megadja.
