Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ, pénzügyminisztériumi államtitkár:
3083 Az értékpapírok forgalomba hozat aláról, a befektetési szolgáltatásról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektet ési szolgáltatásról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala. Az előterjesztést T/2843as számon, a bizottságok együttes ajánlásait T/2843/209., 247., 251. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Akar László pénzügyminisztériumi államtitkárnak, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra. AKAR LÁSZLÓ , pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten jelentős gazdasági törvénycsomag vitájának egy részét zártuk le a hitelintézeti törvényhez benyújtott javaslatokról történő szavazással. E döntésekkel az Országgyűlés kijelöli a hazai pénz- és tőkepiac fejlődési irányát, de mindez önmagában még csak féloldalas szabályozást hozna létre, hiszen a hi telintézeti törvény szorosan kapcsolódik az értékpapírtörvényhez. Az új értékpapírtörvény nagyobb vitát váltott ki, mint a testvéreként kezelhető hitelintézeti törvény. Ez várható is volt, hiszen a törvényjavaslat számos új elemet kíván behozni a magyar jo grendszerbe. A vitában is nagy hangsúlyt kapott újító megoldások közül hármat szeretnék kiemelni. Először az úgynevezett dematerializált, azaz nyomdai úton ki nem nyomtatott értékpapírok megteremtése kapcsán kérdések vetődtek fel a rendszer működési szabál yaival kapcsolatban. A kérdések a bizottsági viták során tisztázódtak. A vita alapján úgy tűnik, hogy valójában értelmezési problémákról volt szó, ezért néhány modósító javaslat támogatásával jó megoldás volt kialakítható. Másodszor. Nagyobb változtatási i gény lépett fel az értékpapírkereskedők úgynevezett prudenciális szabályaival kapcsolatban. A befektetési korlátozások, a kockázati céltartalékok képzése, a nagy kockázat vállalásának korlátozása, mind olyan szabály, amelyek nélkül nem látnánk biztosított nak az értékpapírkereskedő cégek biztonságos működését. A biztonságos, megfontolt, óvatos működésre nemzetközi szabványok, irányelvek állnak rendelkezésre. A hazai tapasztalatok e téren valóban szűkösek, de megítélésünk szerint az imént említett nemzetköz i szabályok magyar jogrendbe történő beillesztésével nem lehet tovább várni, ha a befektetők védelmét valóban komolyan vesszük. A tárgybani támogatott módosító javaslatok elfogadásával a szabályozás, megítélésünk szerint, megfelel e magas követelményeknek. Harmadszor. A részvényesek megbízásából eljáró részvényesi meghatalmazott, vagy ahogy ezt a szakzsargonban angolul mondani szokták, a nominee intézménye számos képviselői kérdést vetett fel. Egyesek az intézményt is feleslegesnek tartották, mások túl óvat osnak ítélték a kormány javaslatát, mindkét irányból elhangzottak tehát észrevételek. A kormány által támogatott bizottsági módosító javaslat konzisztens megoldást tartalmaz a kérdésre, megteremti az egyensúlyt a különböző, kibocsátói, tulajdonosi, befeket etői érdekek között. Biztosítja a képviselethez való jogot, ugyanakkor garantálja, hogy a névre szóló részvények esetében a megbízó tulajdonos egyértelműen azonosítható legyen. Tisztelt Ház! Szeretném aláhúzni, hogy a pénz- és tőkepiac működését szabá lyozó törvénycsomag mostani elfogadásával még nem tekinthetjük lezártnak erre a ciklusra a tárgykörrel kapcsolatos jogalkotási feladatokat. Több olyan kérdés is van, ami további törvényi szintű szabályozást igényel. Első helyen szeretném megemlíteni a váll alatfelvásárlás szabályairól szóló
