Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - Rusznák Miklós (KDNP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Hogyan készül az Európai Unióhoz való csatlakozásra a magyar mezőgazdaság?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
3034 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Rusznák Miklós úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszternek, "Hogyan készül az Európai Uni óhoz való csatlakozásra a magyar mezőgazdaság?" címmel. (13.40) RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A jelenlegi kormányzat immár harmadik éve van hatalmon, és sok esetben csak szemlélője a magyar m ezőgazdaság vergődésének, mindennapi gondjainak, rendszeresen megjelenő, árutermeléssel kapcsolatos szervezetlenségeinek és végül, de nem utolsósorban a vidék elnéptelenedésének és rohamos elszegényedésének. Az elmúlt tíz évben egyegy térségben szinte fel ére csökkent a népesség száma. A kereszténydemokraták szerint elfogadhatatlan ez a vidékpolitika, de elfogadhatatlan az a debreceni agrárfórumon elhangzott miniszterelnöki őszinte beismerés, hogy alábecsülték a mezőgazdaságban mutatkozó gondok, bajok nagys ágát és jelentőségét. Önök azért nyerték meg a választást, mert még ma is azt hangoztatják: az előző kormány tönkretette a mezőgazdaságot. De még jobban elfogadhatatlan az az állítás, hogy az államapparátus az egymással ellentétes né zetek, lobbyk és törekvések között vergődött és vergődik még ma is, és sodródik a különféle kihívások között. Hol van a beígért nemzeti agrárprogram? Hol van a mezőgazdaságban oly fontos kiszámíthatóság, amely minimum 510 év, és kormányokon átívelőnek kel lene lennie? És hol van a szakértelem, és hol maradt a vidék fejlesztése és az ország dolgainak rendbetétele? A rendszerváltás sikertelensége a mezőgazdaságban csak részben – és nem elsősorban – függ össze a földkárpótlással és a privatizáció gyakorlatával . A kereszténydemokraták szerint ettől sokkal nagyobb gondot jelentett, hogy a gazdálkodókat, az agrárértelmiséget vagy a mezőgazdaságba belecsöppent vagy rákényszerült embereket magukra hagyták, úgymond közéjük dobták a gyeplőt, feltételezve azt a téves é rtelmezést a mezőgazdaság tekintetében, hogy majd a piac megoldja a termelők problémáját. De ezt csak a hozzá nem értő, felkészületlen gazdasági, politikai vezetők állíthatják. Kérdezem ezért miniszter urat: hogyan készül az európai uniós csatlakozásra a m agyar mezőgazdaság és a minisztérium, és készüle egyáltalán? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. A kérdésre Lakos László földművelésügyi miniszter úr válaszol. DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügy i miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdéseivel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy valóban rosszabb helyzetben volt a magyar gazdaság és rosszabb helyzetben volt az agrárgazdaság is, mint amit számított unk, és én nem fogadnám el az ön magyarázkodását, hogy nem lehet mindent a kárpótlásra fogni. A kárpótlás és a mezőgazdaság előző négyéves átalakítása valóban súlyos károkat okozott, de nem erre hivatkoztunk Debrecenben és nem erre hivatkozom most sem. Az Európára való fölkészülésnek az a célkitűzése, hogy a csatlakozás időpontja körüli időre – feltételezhetően az ezredforduló utáni időre – Magyarországon a termelők, a gazdálkodók és termékeik is piacképesek, versenyképesek, egy kemény, Európai Unión belüli piaci versenyben eladhatók legyenek. Ez az alapvető célkitűzés, és ehhez kell megoldani az agrárpiaci szabályozást és ehhez kell megvalósítani, ehhez kell igazítani a jogi és az intézményi harmonizációt. Ennek nagyon fontos lépései vannak, amit két percen belül nem sorolhatok el, de azért hadd mondjak el három tételt. Rendezni kell a tulajdonviszonyokat, a kárpótlással kapcsolatos
