Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 17 (201. szám) - Bejelentés előterjesztés visszavonásáról - A Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
300 Számvevőszék szerint a korábbi évek pénzmaradványainak felülvizsgálata, azok szükség szerinti elvonása, tehát a kormány az 1996. évi költségvetéshez valójában többletforrásokat vesz igénybe. A kormány tehát, hogy közn apira fordítsam mindezt, titokban "bespájzolt". A bespájzolásának eredményeit élvezte, csak fölmerül a kérdés, hogy ha egyszer a kormány 1996ban többet használ fel, mint amit a '96os költségvetés előirányzott, tehát az Országgyűlés ezt megengedte a kormá ny számára, vagyis a kormány ezt büntetlenül teheti, akkor teljesen értelmetlen lesz egy újabb költségvetési törvényt alkotni, mert a kormány önmagát a törvények fölé helyezte, azt tesz, amit akar, ilyen körülmények között tehát a törvénytelenség állapota az, amely a kormány működésére jellemző. Kérdezi ezek után a Független Kisgazdapárt, hogy akkor miért kell majd a következő évi költségvetési törvényt megalkotni, a bizottságok sorának éjt nappallá téve dolgozni, ha a kormányra úgysem kötelező az a törvény , amelyet az Országgyűlés alkot. És itt bizony, a törvénysértések sorának a felvetése kapcsán, az Állami Számvevőszék véleményéhez kapcsolódva, a legfőbb ügyész úrnak a figyelmét is felhívjuk ezen törvénysértésekre. Meg fogjuk küldeni a mai felszólalásom a nyagát, meg fogjuk látni, hogy a legfőbb ügyész úr mit fog tenni e tárgykörben. Az önkényes és törvénysértő kozmetikázás másutt is tapasztalható. Így az Állami Számvevőszék jelentésében több helyen is foglalkozik azzal, hogy a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára 1995. december végén utasította, nem túlzás, kérem: utasította az APEHet, hogy a törvényi előírásokkal ellentétben utaljanak vissza a Magyar Nemzeti Banknak 27,2 milliárd forintot. Ez az összeg a kamatmentes államadósság részbeni átalakítása után fizetendő kamatot jelentette. Ha a visszautalás egyébként jogos lett volna - szerintünk nem jogos, de most ennek a vizsgálatába nem megyek bele, mert a törvénysértés így is fennáll , akkor is csak 1996 januárjában lehetett volna teljesíteni. Miután azonban a Pénzügyminisztérium utasítására még 1995ben megtörtént a tranzakció, ami így mellesleg a Magyar Nemzeti Bank 1995. évi bevételét 27,2 milliárd forinttal, kérem, 27,2 milliárd forinttal a valóságoshoz képest megemelte, a központi költségvetés hiá nyát pedig a valóságoshoz képest 27,2 milliárd forinttal növelte. Tehát már nem akarjuk a szakszerű Akar Lászlót - elnézést kérek, nincs időkorlátozás, elnök úr, nem közölte senki , tehát már nem akarjuk a szakszerű Akar László urat megbotrá nkoztatni, de ugye ezt akár mérleghamisításnak is nevezhetném, és a mérleghamisítás büntetőjogi kategória, nem pedig könyvelési kategória. A belső államadósság elszámolásánál is komoly pontatlanságot tapasztalunk, hogy maradjunk ennél a nagyon is méltányo s fogalmazásnál. Ezért is és más információk alapján is határozottan támogatjuk az Állami Számvevőszék kérését, hogy az Állami Számvevőszék kapjon végre jogosítványt a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának rendszeres ellenőrzésére. Kérem, semmi nem indokolja , különösképpen ismervén, ugye, a Nemzeti Bank legutolsó hároméves elképesztő gazdálkodását, hogy '94ben volt 40 milliárd forint bevétel, '95ben 5 milliárdra csökkent, ebben az évben pedig ez átfordul, a 40 milliárdos nyereség 6080 milliárd forintos adó sságra, negatívumra. Ez minimum annyit megér, hogy tessék most már az Állami Számvevőszéknek ezt a jogosítványt megadni, hiszen úgy gondolom, hogy szép dolog Akar államtitkár úr részéről a tárca védelme, de én úgy gondolom, hogy a törvényességet ennél is t öbbre kell tartanunk. Ma már a költségvetési szervek számára szigorúan tiltva van a rövid lejáratú értékpapírok felhalmozása. És itt egy óriási újabb törvénysértéssorozatra kell rámutatnom. Igaz, hogy a kincstár felállításával ez a lehetőség is már a jöv őre vonatkozólag megszűnt, de az 1995. évben hozzávetőlegesen 2 milliárd forint értékpapírállomány mellett akkor sem lehet szó nélkül elmenni anélkül, hogy a törvény szigorát alkalmaznánk azokkal szemben, akik itt szembehelyezkedtek a törvényességgel. Már csak azért sem, mert a legnagyobb állománnyal éppen a bűnüldözésre hivatott és a közrend védelmére szakosított intézmények rendelkeztek, de ők találhatók az első sorban a legnagyobb törvénysértők között.
