Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 19 (227. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
2990 DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném fölhívni az ön figyelmét, hogy amit ön itt elmondott, az teljes mértékben ellentétben áll az ön pártjának és pártja elnökének az álláspontjával, hiszen Torgyán József mindig arról beszél, hogy mindenfajta alapszerződést elutasít, ön meg azt mondja, hogy hiba volt az alapszerződést megkötni a választások előtt. Ebből az következik, hogy ön szerint a választások után már helyes lett volna. Ezt a nézeteltérést tisztázza majd a párt elnökével. (Taps és nevetés a kormányzó pártok soraiban.) Igaz ugyan, hogy ez az álláspont sokkal közeleb b áll a Fideszéhez, és ezt ön most kifejezésre is juttatta – gondolom, hogy ennek a Fidesz örül kevésbé, hogy egy platformra kerülhetett önnel. (Taps és nevetés.) Ön mindenféléket állított, amik teljesen tévesek és alaptalanok. Csak néhányat igazí tsunk helyre, hogy ne maradjon helyreigazítás nélkül a parlamentben. Ön azt állítja, hogy Bulgáriában leváltották a posztkommunista erőket. Bulgáriában elnökválasztás volt, a korábbi, nem kommunista Zselju Zselev helyett egy szintén nem kommunista, demokra ta, liberális elnököt választottak – a kormányban semmilyen változás nem történt. Azt állította, hogy a posztkommunistákat leváltották Csehországban. Csehországban Václav Klaus nem volt posztkommunista, és őt választották meg újra, igaz, hogy nagymértékben előtörtek azok az erők, akiket Václav Klaus posztkommunistáknak nevez, bár véleményem szerint nem azok. Szociáldemokrata erők. Én azt gondolom, hogy azt illetően, hogy elárultuke a magyarságot, nem Lányi Zsolt képviselő úr szava a döntő – a romániai magy arságot – , hanem a romániai magyarság megválasztott vezetői. Márpedig Markó Béla, Frunda György nem ítélték el az alapszerződést, és főleg nem így értékelték el az alapszerződés nyomán a választások után kialakult helyzetet; egyértelműen azt állították, ho gy ez a romániai magyarság számára egy új esélyt jelent, egy új kezdési lehetőséget, új partnerséget, akár kormányon belül, akár kormányon kívül. Tehát nem valami rossz történt velük, hanem én azt hiszem, hogy valami reményt keltő dolog történt velük. Vége zetül pedig ön azt mondta, hogy mi elköteleztük magunkat Iliescu mellett. Tudhatná, hogy nagyon kínosan ügyeltünk, hogy ne kötelezzük el magunkat Iliescu mellett, ezért nem került sor a megbékélési nyilatkozat budapesti aláírására, ezért nem került sor az alapszerződés ratifikálására, tehát semmi nem igaz abból, amit ön ezzel kapcsolatban állít. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Csapody Miklós képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. CSAPODY M IKLÓS (MDF) : Köszönöm a szót! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy tűnik, hogy a mai nap a kormánypártok védekezésének és önvallomásainak a napja. Nagy érdeklődéssel hallottam Lamperth Mónika frakcióvezető asszonytól, hogy a Magyar Szocialista Pár t testvérpártja annak a Petre Romannak a pártja, akinek tevékenysége különösen magyar ügyekben, ugye, 1990ben különösen jól ismert. Na de hát azt hiszem, hogy nem kell attól tartanom, hogy akár az MSZP, akár az SZDSZ egyet fog velem érteni, ennek a kellem etlen kockázatát nem kell vállalnom. Az alapszerződésre visszatérve, hát azért azt mondjuk meg őszintén, nemcsak külügyi bizottsági tagok egymás közt, hanem a parlament plenáris ülésén is, hogy az alapszerződés megkötése, tisztelt hölgyeim és uraim, megelő zte a magyarmagyar csúcstalálkozó záródokumentumának a felrúgása a kormánypártok részéről. Itt egy nagyon gyors szerződéskötés történt, meglehetős külső és belső pártpolitikai nyomásra, ez vezetett Temesvárra, a többit ismerjük. Tehát azt mondani, hogy az alapszerződés milyen nagyszerű dolog volt, és lám, ennek köszönhető a mostani győzelem, azt hiszem, ez egy téves értelmezés. Itt azt lehet mondani, hogy az RMDSZ és az erdélyi magyarság által érzékelt anyaországi visszásságok, hogy nagyon temperáltan foga lmazzak, az önmagában segítséget jelentett, hiszen önmagukra voltak utalva.
