Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 18 (226. szám) - Az Egészségbiztosítási Alapból gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár:
2960 Nem ártana, nem ártana, tisztelt képviselőtársaim! Mert rá fognak jönni, hogy az egészségügyi átalakításnak, racionalizálásnak ez a módja, amit választottak ezzel a törvénnyel, ez a lehető legrosszabb megoldás. Nem a racionalizálás ellen vagyunk, nem az ésszerűsítés ellen, hanem az ellen, hogy ez a törvény nem ésszerűsít. Csak a kisebb ellenállás irányába viszi a döntéseket és egyre egyenetlenebbé teszi az országban, és nem vezet arra az eredményre, am it önök szeretnének. Meg fogják látni, hogy igazunk lesz. És abban is, hogy nincs annyi megtakarítás a következő évben – mert nem is tudják úgy megvalósítani, ahogy szeretnék , és a jövő évi költségvetés megint megalapozatlan lesz, és megint kezdhetjük el ölről a dolgot. Talán egyszer meg kéne már nézni, hogy nem a kiindulási ponttal vane valami komoly baj. Nem az a kiindulási pont hibáse, amikor abból indulnak ki, hogy az egészségügyet leépítendő szociális ellátásként kezelik, amire a ráfordításokat csök kenteni kell, úgymond, az ország nehéz helyzetében. Ha ezt megteszik, ez az ország még nehezebb helyzetbe kerül. Remélem, hogy előbbutóbb a valóság majd elhiteti önökkel ezeket az állításokat. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszö nöm szépen. Megadom a szót Kökény Mihály népjóléti minisztériumi államtitkár úrnak. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, ez egy átm eneti szabályozás, a kasszahatár átmeneti feloldásáról szól, nem többről és nem kevesebbről. Amikor megköszönöm ellenzéki képviselőtársaim konstruktív magatartását, akkor engedjék meg, hogy azért néhány megjegyzést tegyek. Tény, hogy a pótköltségvetés tárg yalását és elfogadását korábbi időpontra feltételeztük, már ami a társadalombiztosítási alapok idei pótköltségvetését illeti. Tény az is, hogy az egészségügyi ellátási kötelezettségről szóló törvény teljesíthetőségét időben másképpen ítéltük meg az év elej én. Ismert, hogy a kórházi kapacitások csökkentésének a befejezését őszre vártuk. Még a tavalyi bérmegállapodás megkötésénél ezzel számoltunk, benne van magában a bérmegállapodás szövegében. Egyébként az is tény, hogy áprilisban – a megállapodásnak megfele lően – az Egészségbiztosítási Pénztár megemelte az intézményeknek járó utalások összegét. Más kérdés, hogy az egy eltérő és manipulált teljesítményre rakódott rá intézményenként más- és másképpen. És ennek a pénzügyi konzekvenciáit kell most a pótköltségve tésben majd elrendezni. Tény az is, hogy az adósságrendezés körüli viták elhúzódtak, tisztelt képviselőtársaim, de a kormány arra törekedett, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási rendszerével konform és a tulajdonosok felelősségét is felvető megoldás szülessen ebben a kérdésben. Tény, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy a társadalombiztosítási alapok – és ezen belül az egészségbiztosítás – hiánya, az valóban lényegesen több lett, mint amellyel számoltunk az év elején. De azért e mögé is oda ke ll majd figyelni, lesz még erről – azt gondolom – ma este szó, vagy a továbbiakban. Ez alapvetően nem abból származik, mert a hedonista önkormányzatok itt dorbézoltak, hanem alapvetően azt kell látni, hogy a bevételi oldalon vannak rendkívül komoly elmarad ások a járulékbevétel területén. És pontosan ezért volt szükség azokra a törvényekre, amelyeket a tisztelt Ház éppen a közelmúltban fogadott el, hogy az ilyen típusú hiányoknak az újratermelődését megakadályozzuk. Én nem tagadom, tisztelt képviselőtársaim, hogy az egészségügyben folyik egy válságkezelés – nem most kezdődött ez a válságkezelés , és azzal együtt, hogy természetesen a jelenlegi kormány sem akar az ártatlanság szerepében tetszelegni, de azért a válság kialakításában, kialakulásában az 1990199 4ben kialakult szabályozások – pénzügyi szabályozások, finanszírozási rendszer – is
