Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 18 (226. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2934 januárjában személyesen is megtapasztalta, hogy hogyan gondolkodik Iliescu, mégis összehozta az a temesvári lakomát. Most azonban én azt hiszem, hogy az a legfontosabb, hogy a magyar nemzet gratulál a választóknak, a romániai válas ztóknak, mert nem féltek, mertek új erőkhöz fordulni a lejáratás, a riogatás ellenére. Az egykori kommunista diktatúra alatt szenvedett országokban sok megfigyelő szerint a demokrácia legbiztosabb jele az, ha leváltják a kormányt. És Románia újkori történe lmében nem sok ilyen példa volt. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy mennyire fontos Magyarország számára Románia, az az ország, ahol hazánk után a legnagyobb számban élnek magyarok. Mi, magyarok mindig nagyon figyeltünk arra, hogy mi van abban az országban, nag y részvéttel a diktatúra idején, aggodalommal a falurombolások kapcsán, és ma sem feledtük még azt a hangulatot, amely 1989 karácsonyán ezt az egész országot eltöltötte. Nem rajtunk múlott, nem a magyarokon múlott, hogy ez a hangulat elszállt, de igenis tu djuk, hogy kit terhel a felelősség azért, hogy a románmagyar megbékélés 1990ben nem tudott megvalósulni, és pontosan azokat az erőket terheli a felelősség ezért – ehhez nem kell történésznek lenni, hogy megállapítsuk , akik mostanáig Románia élén voltak . Látható volt az, hogy egy rossz helyzetben lévő román elnök valóban a hajótörés félelmében hajótöröttként belekapaszkodott vagy belement egy mentőcsónakba, ebben kereste, ezt kereste a románmagyar szerződésben, de látható módon ez sem volt elegendő. Egy héttel ezelőtt még kérdésként tettem fel, hogy vajon a nemzeti türelmetlenség a romániai választások második fordulójában nyerő vagy vesztő lap lesz. Örömmel mondhatjuk, örömmel gratulálhatunk Románia választóinak, hogy nemet mondtak a türelmetlenség poli tikájára. Most Magyarország újra bizalommal, a kinyújtott kéz politikájával fordul Románia népeihez. Esélyt látunk egy új fejezetre, és Constantinescu megválasztott elnöknek a mai Népszabadságban megjelent nyilatkozata minden alapot megad nekünk arra, hogy ezt a bizalmat még jobban érezzük. Emlékszünk arra is, hogy hogyan szólt egy héttel ezelőtt az erdélyi választókhoz. De azt is látnunk kell, hogy milyen nehéz örökséget kell felszámolnia, katasztrofális helyzetben van nyilatkozatai szerint is Romániában a mezőgazdaság, reményvesztetten élnek a fiatalok, a munkások és a nyugdíjasok, pont úgy, mint nálunk. De Constantinescu az orvoslást a dialógusban keresi. Ahogy ő fogalmazott, abban a párbeszédben, amelyben a különféle érdekcsoportok és valamennyi kisebbsé g képviselői minden fenntartás nélkül (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) kifejthetik véleményüket, azzal a bizonyossággal, hogy nemcsak meghallják, hanem meg is hallgatják őket. Én úgy hiszem, hogy időnként van mit tanul nunk, ennek az Országgyűlésnek is Romániától, és azt hiszem, hogy ennek az országnak is most rövidesen módja lesz Romániát követni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Ké tperces reagálásra megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a Független Kisgazdapárt gratulál Constantinescu győzelméhez, hadd le gyen szabad rögtön felhívnom a figyelmet (Közbeszólás: Sikerült.) arra, hogy ez a győzelem magában foglalja a romániai magyarság szavazatait is, és ez nagyobb mozgásteret ad a romániai magyarság politizálásához. Éppen ezért óriási hiba lenne, hogyha a magy ar kormány sikertelen külpolitikája ismét valamiféle kapitális melléfogással nehezíteni az RMDSZ jól bevált politikáját. Mi ezért hívjuk fel a figyelmet igen nagy nyomatékkal arra, hogy a választások eredményeként az RMDSZnek most már
