Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 18 (226. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
2923 Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Magyar Demokrata Néppárt dr. Jeszenszky Géza képviselő urat frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta. (Általános taps az ülésteremben.) Napir enden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Szájer József frakcióvezető úr, Fidesz. Megadom a szót. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Mikor egyszer Thomas Jeffersont, az amerikai függetlenség és alkotmányosság atyját megkérdezték arról, hogy szerinte mi a különbség a jogállam és az önkény között, röviden így válaszolt: "A jogállamban a törvények uralkodnak az emberek felett, míg az ön kényben az emberek a törvények felett." Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmányában foglalt valamennyi kinevezési, választási jogosítvány '94 nyara óta az akkor hatalomra került kétharmados többségi koalíció kezében van. Ez a koalíció választ ott kétharmados többségével köztársasági elnököt, s az MSZPSZDSZkormány, az elnök, a parlamenti többség az ellenzék nélkül jelölhet, választhat, kinevezhet neki tetsző személyeket valamennyi fontos állami pozícióba, a Legfelsőbb Bíróság elnökétől az Álla mi Számvevőszék elnökén és a legfőbb ügyészen át, egészen az ÁPV Rt. vezérkaráig. A koalíció kíméletlenül élt is valamennyi jogosítványával. Ahol pedig erre jogi lehetősége nem volt – mert még nem járt le a korábban kinevezettek mandátuma – , ott a politika i nyomásgyakorlás tisztította meg a terepet, mint a Nemzeti Bank korábbi elnökének eltávolításakor két éve, vagy mint legújabban, amikor a kormányfőnek és az új bankelnöknek sikerült a neki nem tetsző alelnököktől is megszabadulnia. Tisztelt Ház! A magyar alkotmány a jelenlegi parlamenti erőviszonyok közepette egyetlenegy ponton nem ad egyedüli, az ellenzék nélkül történő kinevezési lehetőséget a mai kétharmados többségnek. Ez a pont az alkotmánybírák megválasztása. Vagyis annak az intézménynek az összeállí tása, amelynek feladata a mindenkori többségi döntések feletti alkotmányos ellenőrzés. Tisztelt Országgyűlés! Az egykori fogadkozásokkal szemben, hogy az MSZPSZDSZkoalíció nem fog visszaélni kétharmados többségével, már eddig is láthattuk, mi a valóság. A koalíció első dolga hatalomra jutása után az volt, hogy egyoldalúan módosítsa az alkotmányt és az önkormányzati választások szabályait, pár héttel a választások előtt. És bár önmérséklete jeleként beleegyezett az új alkotmány közös előkészítésébe, annak alapelveinek megszavazását eddig épp egyes vezető MSZPs képviselők akadályozták meg. Tisztelt Országgyűlés! Ami az elmúlt héten történt, az országvilág előtt végképp világossá tette, hogy a koalíció hatalmának semmiféle alkotmányos korlátját nem hajlandó elviselni. Tisztelt Ház! Az, hogy előzetes biztosítékok nélkül a keddi szavazásra egyáltalán sor kerülhetett, azt az ellenzék gesztusa tette lehetővé azzal, hogy a kormánypártok által korábban javasolt személyt is jelöltek. Hozzáteszem, nem azért, mert a jelölt baloldali nézeteivel egyetértett volna, hanem a politikai kompromisszum érdekében. Az ellenzék teljesítette az alkotmányos mulasztás kiküszöbölésére a kötelességét. Először: jelölőbizottságban, nyílt szavazással támogatta és jelölte Holló Andrást; m ásodszor: az alkotmányügyi bizottságban nyílt szavazással támogatta a jelöltet; harmadszor: a titkos szavazataival hozzásegítette a megválasztáshoz, hiszen a szavazati arányokból és a jelenlétből világos, hogy ma Holló András sem lenne bíró, ha az ellenzék nem szavazott volna rá. Ezzel szemben a koalíció felelős azért, hogy a másik jelölt, Bruhács professzor – akit eredetileg az ellenzék javasolt – nem kapott elegendő szavazatot.
