Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2882 Ami különbség, az az, hogy a mi javaslatunkban előre odaadtuk az összest, amit lehetett szinte, míg ebben a rendszerben ilyen szépen lassan csöpögtetve történtek a nyugdíjemelések. S még e gy: 12,5 százaléke a 12,5 százalék? Kérem, egy minimálnyugdíjból élő, tehát egy 10 ezer forintos nyugdíjból élő a 12,5 százalék mellett még kapott 3000 forint egyszeri kiegészítést, ez az egész éves nyugdíjának pont 2,5 százaléka, tehát 15 százalékos emel ést kapott. Az átlagnyugdíjas, a 17 ezer forintos nyugdíjból élő is kapott 3000 forintot kiegészítésként, ez 1,5 százaléka az éves nyugdíjának, tehát 14 százalékos nyugdíjemelést kapott. (12.10) Az igaz, hogy a 3000 forint nem megy át a következő évre. És még egy, amit a képviselő úr mondott. Az a bizonyos költségvetési keret, az egy keretszám, mert belefért a rendszerbe, de nem elkölthető pénz. Igazából az az összeg költhető el, amit a törvény által meghatározott módon nyugdíjemelésre lehet fordítani, azt a százalékot kapták meg a nyugdíjasok. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kis Gyula József képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm szépen. Be kell jelentenem Kiss József képviselőtársamnak, hogy a könyvnyomtatást valóban, sajnálatos módon feltalálták, és ennek következtében mind az Országgyűlési Napló, mind a Számvevőszék, mind a költségvetések mindenki számára olvashatóak. Nos, a csö pögtetett adakozásról annyit, hogy '93ban 24 százalék nyugdíjemeléssel szemben 18 százalék volt az infláció, tavaly a 24 százalékos inflációval szemben 12,6 volt a nyugdíjemelés. Tehát megfordult az arány. Számok, nyomtatásban megjelentek. Továbbá, hogy k eletkezett ez a vita arról, hogy maradt ötmilliárd forint a Nyugdíjalapnál, amit nem fizettek ki. Úgy keletkezett, hogy a '96. évi költségvetésben 14,7 százalékos nettó bérnövekedéssel számoltak, és erre állították be az alapokat. Ennyi pénz volt a költség vetésben a társadalombiztosításnál. Azonban a drasztikus reálbércsökkenés következtében csak 12,6 százalék lett a nettó munkabérnövekedés. Ezért ott maradt 10 milliárd a kasszában. A törvény nem tette lehetővé, hogy a nettó munkabérnél nagyobb arányú, fol yamatos nyugdíjemelésre kerüljön sor. De azt lehetővé tette volna, és ezzel éltek is, kedves képviselőtársaim, hogy egyszeri nyugdíjemelésről határozzunk. Ezt megtették, 3000 forintot kaptak a 17 ezer forint alatti nyugdíjasok, egy alkalommal. De még mindi g maradt 5 milliárd forint, erre utalt az elnök úr. Ezt az ötmilliárdot a félszázalékos rendszeres, áthúzódó nyugdíjemelés mellé akkor ugyanígy oda lehetett volna adni. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő lejártát.) Tehát nem igaz, hogy ezt nem nyelték le. Lenyelték! Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Képviselőtársaim! Én Lezsák Sándorhoz hasonlóan örülök neki, hogy itt vannak az önkormányzatok, illetve a szakszervezetek képviselői, mert így maguk is megítélhetik, hogy mit mondanak a különböző pártok arról, hogy mi is a probléma. Tudniilli k, aki figyelte Surján László kereszténydemokrata szónokot, az látta, hogy ő - ugyanúgy, mint Kökény államtitkár úr - elmondta azt, hogy a társadalombiztosításnak van egy alapproblémája,
