Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
2878 képviselőtársaim, ha a lehetőségeink csökkennek, akkor ennek van egy bizonyos alsó határa. És ha valaki azt gondolja, hogy a ma gyar egészségügyi ellátást tovább akarja csökkenteni, a ráfordításokat csökkenteni akarja, az legyen tisztában azzal, hogy a magyar egészségügyi ellátásban ellátási hiányok keletkeznek. Ezt már nagyon sokszor mondtam el. Csak azok, akik nem ismerik az egés zségügy működését, képzelik azt, hogy rövid távú pénzügyi kényszerekkel a betegellátást lehet javítani. Ez nem igaz, és erre nagyon komolyan rá fognak döbbenni, ha ezt az utat tovább folytatják. Mert lehet az egészségügy belső szerkezetén alakítani - nemcs ak lehet, kell is , a belső érdekeltségeket át kell alakítani, folytatni kell ezt az átalakítást, de az egészségügyre fordított kiadásokat nem lehet csökkenteni, mert már így is sokkal alacsonyabbak, mint hozzánk közel hasonló fejlettségű országokban. Mi lehet tehát a megoldás? Ez a kislépések politikája, ami történik, és ezek a lépések általában tánclépések, mert hol jobbra, hol balra történik egyegy lépés - mostanában időnként ugrás , hogy aztán utána szaladjunk a bekövetkezett ellentmondások rendezése érdekében. Ez nem vehet sehova, ez most már világosan látszik. A Magyar Demokrata Néppárt véleménye az, hogy meg kellene változtatni a dolgok megközelítését. Más szemmel kellene nézni a dolgokra. Erre mondták gazdasági szakemberek azt, hogy kockázatos. Én csak azt a kérdést tettem fel, hogy vajon amit most csinálunk, az nem kockázatose? Vajon meddig lehet ezt csinálni a társadalommal, és vajon hol vannak ebből a folyamatból a kiutak? Nos, az egyik ilyen kiút lehetséges, amit természetesen nagyon komolyan, minden részletkérdésében előre meg kell tervezni, és itt nincs módom elmondani minden vonatkozását, de a legfontosabb lépéseit el tudom mondani. Egy kitörési pont lehet egy jelentős mértékű tbjárulékcsökkentés. Azt ma mindenki tudja, aki a gazdasággal f oglalkozik, hogy ha minden foglalkoztatott után, minden gazdasági társaságban befizetnének egy alacsonyabb tbjárulékot, körülbelül ugyanahhoz az összeghez jutnánk, mint ami most történik magas tbjárulékkal, és alacsony vagy viszonylag kis létszámmal. Teh át ezt a lépéssorozatot természetesen nagyon komolyan meg kell tervezni. Jelentős mellett azt értem, hogy levinni a társadalombiztosítási járulékot 30 százalékra, a munkaadói társadalombiztosítási járulékot. Nos, hogy ennek milyen összefüggésrendszere van? Először is, egy ilyen lépésnek azonnali inflációcsökkentő hatása van; azt hiszem, ezt a gazdaság szereplői nem vitatják. Foglalkoztatást növelő hatása is van, hiszen csökkennek a foglalkoztatás terhei. Ehhez csatlakoztatható egy nagyon kemény, nagyon szig orú társadalombiztosítási járulékbehajtási rend, akár büntetőjogi felelősségre vonásig is. Ehhez egy nagyon komoly társadalmi szemléletváltoztatás is csatlakoztatható. Mert amennyiben ebben mindenki egyetért, el lehet fogadtatni a társadalommal, hogy egy c sökkentett társadalombiztosítási járulék befizetése a legelemibb kötelessége mindenkinek. Ehhez lehet egy nagyon szigorú behajtási rendet csatlakoztatni. Milyen más vonatkozásai vannak? Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami költségvetés kiadásai is csökkenn ek. Két okból is csökkennek: egyrészt, nem kell akkora járulékfizetést tervezni az állami költségvetésben, ezt ritkán szokták felmérni, pedig igen jelentős összegekről van szó. Akkor, amikor egy százalékos tbjárulékemelkedésről volt szó, akkor 8 milliárd ot jelentett ez - mintegy, nem egészen 8 milliárdot jelentett ez - az állami költségvetés kiadásaiban. Gondolják végig, hogyha csökken a járulék ilyen mértékben, mennyivel alacsonyabb lesz a kiadás! A következő: az inflációcsökkenés következtében az állam adósság kamatainak kiadása is csökkenni fog. Ezt is ki lehet számítani, hogy körülbelül milyen mértékig. Természetes, hogy ha a versenyképesség nő, ha a foglalkoztatás nő, akkor a társasági és személyi jövedelemadóbevételek is nö vekednek. Az exportképessége is nő az országnak. Igen, ez mind, mind pozitív hatású lehet a gazdaságra. Természetesen ehhez nagyon komoly számítások is szükségesek. A magunk erejéből sok mindent elvégeztünk már ezekből a számításokból, és tudom, ilyenkor m indig jön a kérdés, mindig jön az alapkérdés: rendben van, lecsökkentjük a tbjárulékot, rendben
