Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 13 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társadalombiztosítás helyzetéről szóló politikai vita - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
2876 Pusztai Erzsébet ké pviselő asszony felszólalása után Szász Domokos képviselő úr következik, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Aggályom volt ezzel a vitanappal kapcsolatban. Nem azért, mert a társadalombiztosítás nem alapvető kérdés, és nem alapvetően fontos tisztázni a társadalombiztosítással kapcsolatos hosszú távú terveket, hanem azért, mert úgy véltem, egy ilyen politik ai vitanap a társadalombiztosítás átfogó és sokrétű problémáinak megvitatására nem lesz alkalmas. Ez nagyjából vissza is igazolódott, hiszen volt aki az egészségügyről beszélt, volt aki a nyugdíjról beszélt, és volt, aki általánosabb összefüggésekről beszé lt. Mégis, ez a vitanap arra alkalmas, hogy néhány nagy összefüggésre rámutassunk. Én leginkább Surján képviselőtársam és a hozzá hasonló hozzászólásokhoz hasonlóan általánosabb kérdésekről szeretnék beszélni. Általánosabb kérdésekről, mert a társadalombiz tosítás nem függetleníthető a társadalom egyéb rendszereitől, nem függetleníthető a gazdaságtól. Mindenki, aki úgy gondolja, hogy a társadalombiztosítás problémáját önmagában, különállóan meg lehet oldani, az óriási mértékben téved. A társadalombiztosításo n belül a nyugdíjrendszer és az egészségbiztosítás problémái nem elsősorban a korábban kialakított rendszer sajátosságaiból adódnak, hanem az egész gazdasági átalakulás következményének tekinthetők. az egészségügyet, társadalombiztosítást kiragadva - a kör nyezetéből kiragadva - tárgyalni, hiszen a szociális szükségletek, a környezet állapota, a genetikai adottságaink nagyon erősen befolyásolják az egészségi állapotot. Időm vége felé közeledve néhány szót szeretnék szólni a társadalombiztosítási önkormányzat okról. Az önkormányzati rendszer világszerte elterjedt, és ennek mindig minden esetben az a lényege - egyetlen országot kivéve a világon , hogy a biztosítási teherviselők önkormányzatáról van szó. A biztosítási teherviselők a járulékfizető emberek, illetv e a járulékfizető cégek. Ebből következikis a megoldás, a magyarországi lehetőség is, hogyha azt akarjuk, hogy a biztosítási teherviselők - tehát a járulékot fizető emberek Azért mondom ezt, mert többféle rendszer létezhet a nyugdíjbiztosításban, többféle rendszer létezhet az egészségbiztosításban - mint ahogy létezik is a világon , mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, megvannak a különféle területeken a történelmi hagyományai, többféle rendszerben lehet kialakítani megfelelő érdekeltségi vi szonyokat, megfelelő teljesítményarányosságot egy egészségügyben. Meg lehet ezt tenni kötelező általános biztosításban, meg lehet tenni több kisebb, ám törvényileg szabályozott biztosításban is a megfelelő érdekeltségi viszonyokat, és a nyugdíjrendszereken belül lehet tőkefedezeti biztosításban is érdekeltséget teremteni, és lehet a hozzánk hasonló felosztókirovó rendszerben is érdekeltséget teremteni. Nem a rendszerek problémájáról van szó, hanem a gazdaság és az átalakulás problémájáról van szó. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha Magyarországon tőkefedezeti rendszerű nyugdíjbiztosítás lett volna, amikor ez a hatalmas mértékű gazdasági átalakulás elért bennünket, a nyugdíjkifizetésekkel ugyanolyan gondok lennének, mint most. Hiszen egy ilyen inflációs időszakba n a korábban bármilyen biztosítási rendszerben megállapított nyugdíjak ugyanúgy elértéktelenednének, mint ahogy most, a felosztókirovó rendszerben. Csak utánamenni még nehezebb is lenne, tisztelt képviselőtársaim. Nem rendszerproblémáról van szó. Az egész ségügyön belül valóban rendszerproblémáról is szó volt, hiszen az volt a baj, hogy az intézmények teljesen függetlenül kapták a pénzt attól, hogy mennyi beteget és milyen szerkezetben látnak el. Ezért kellett a teljesítményhez valamilyen módon
