Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BÁLINT GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2753 ágazat megújítására és fejlesztésére. A vetőmagtermesztésnek és általában a szaporítóanyagtermesztésnek k itüntetett szerepe van a növénytermesztésben. Először azért, mert ezek bizalmi cikkek. Minőségük rejtőzködő, külsőleg nem állapítható meg mindig, és ezért a valóságos értékük csak a termelés folyamán realizálódik. Aki rossz vetőmagot vásárol és vet, az csa lódik. Sikerélmény helyett kudarcban lesz része, elveszti a szállítóiba vetett bizalmát, és ezt visszaszerezni csak nagyon nehezen lehet. A vetőmagtermelés tipikus húzóágazat az agráriumon belül. Miért? Azért, mert magas színvonalú szakmai felkészültséget feltételez; a gazdaság jobb műszaki felkészültségét követeli meg; fokozza a foglalkoztatottságot; mert viszonylag sok kézi munkaerőre van szüksége; és növeli a gazdaság intenzitását azzal, hogy a területegységre vetítve nagyobb árbevételt és ezzel együtt n agyobb fokú jövedelmezőséget eredményez. Tisztelt Ház! A magyar törvényhozás hagyományosan nagy figyelmet fordított a vetőmagforgalom szabályozására. A törvénykezés szálai 1895re nyúlnak vissza, amikor első ízben szabályozták törvényileg a mezőgazdasági t ermények, termékek és cikkek hamisításának tilalmát. 1915ben a fajtaminősítés területén, 1931ben pedig a vetőmagellenőrzés témakörében született jogszabály. A gazdasági haszonnövények vetőmagjainak forgalmazását, benne az állami növényfajtatörzskönyvez ést, egy 1901. évi miniszterelnöki rendelet szabályozta, amelynek aláírója Teleki Pál akkori miniszterelnök volt. Jelenleg az 1968. évi törvényerejű rendelet alapján kiadott két MÉMrendelet alapján folytatja az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet a fa jtaelismerési, illetve vetőmag- és szaporítóanyagfelügyeleti tevékenységet. Tisztelt képviselőtársaim tehát bizonyára egyetértenek velem abban, hogy a tárgyalt törvényjavaslat elfogadása a megváltozott gazdaságipolitikai körülmények között most különösen fontos és sürgető törvényhozási feladatunk. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága megtárgyalta "A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról" című T/3167. számú törvényjavasl atot, és azt általános vitára bocsátásra alkalmasnak minősítette. Az új, szakmai körökben egyszerűen csak vetőmagtörvénynek mondott jogszabályra gyakorlati gazdáknak és a növénynemesítőknek egyaránt halaszthatatlanul szükségük van annak érdekében, hogy az szabályozza a civilizáció által sok irányból kipusztulással fenyegetett genetikai anyagok megőrzését. Másrészt viszont a biológiai tudományok és különösen a számítástechnika robbanásszerű fejlődése meggyorsította az új fajták és génkombinációk előállítását , és ezzel még nagyobb indokolt igény keletkezett arra, hogy törvény szabályozza a fajtajogosultak, a vetőmagot és más szaporítóanyagot termelők, a feldolgozók és forgalmazók jogait és kötelezettségeit, továbbá a vetőmagok és vegetatív szaporítóanyagok elő állításának, minősítésének, forgalmazásának, felhasználásának és állami ellenőrzésének rendjét. A biológiai alapok megőrzése a törvény erejével és tekintélyével azért is indokolt, mert nálunk a genetikai változatosság különösen nagynak mondható. És a készü lő jogszabályban meghatározott növényfajok, fajták, változatok, továbbá ezeknek rokon vadfajai - amint államtitkár úr is említette - mint génforrások fenntartása állami feladatot képező nemzetgazdasági érdek. A törvényjavaslat meghatározza a növényfajták á llami elismerésének módszerét és az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács feladatait, a fajtafenntartás szabályait és a fajtajogosult jogait és kötelezettségeit. Dicséretesnek tartom azt a törekvést, hogy a törvényjavaslat igyekszik lépést tartani a tudomány fejlődésével. Először szerepel az értelmezések között a "genetikailag módosított fajta" kifejezés. Más kérdés, hogy ehelyett szakszerűbb volna a "géntechnológiai úton létrehozott" kifejezést használni. Ugyancsak először szerepel a "pszichotrop" ki fejezés növények vonatkozásában, amelyik ugyancsak a mi társadalmunknak a megváltozott igényeit is mutatja. Láthatóan súlyos törekvése volt a törvényjavaslat alkotóinak, hogy a jogszabály a legalapvetőbb elemeiben harmonizáljon az Európai Unió hasonló jogs zabályaival. Ez utóbbi igen fontos célkitűzés,
