Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2746 feleségre, vagy a feleségről a férjre, vagy megegyeznek, hogy családon belül mennyit fog a férj a feleségnek fizetni, mondjuk kosztpénz gyanánt, és aztán a feleség mennyit fog fizetni a férjnek - nem tudom én, focimeccsköltségek hozzájárulásaképp , ez a családnak a helyzetét végső soron nem befolyásolja. Tehát én mindig nagy tisztelettel hallgatom azokat a drámai hozzá szólásokat, amelyek itt 300 milliárd forintról beszélnek, ami itt most hirtelen teherként a magyar adófizetők nyakába esik és ennek borzasztó következményeiről. De hát azért mégiscsak az alaphelyzet az, hogy a Nemzeti Bank és a központi költségvetés között ha bizonyos pénzügyi tranzakciókat végrehajtunk, pénzeket ideoda utalunk, adósságokat ideoda írunk, ez ettől még a családnak a része fog maradni. (11.50) Tehát az a 300 milliárd, amiről beszélünk, az a 300 milliárd meg fog jelenni mint bizonyos köteleze ttségek utáni kamatfizetés, bizonyos devizakötelezettségek, devizaadósság utáni kamatfizetés - a költségvetéstől a jegybankhoz. Tehát ez a családon belüli pénzmozgás. Azt kell mondanom tehát, hogy ezt bármennyire vizsgálgatjuk, ezek a bizonyos e tárgyban m egküldött anyagok elég világosan bizonyítják - ha valaki végigrágja magát a számpéldákon is , hogy ez tulajdonképpen nem egy olyan kérdés, ami a magyar adófizetőkre érdemi többletterhet róna. Illetve valami egészen pici elképzelhető, mert hiszen a történe t valahol arról szól, hogy azért a Nemzeti Bank finanszírozásában megváltozik a forint- és a devizafinanszírozásnak az aránya. Tehát annak valami egészen pici hatása lehet. De a dolog lényegét tekintve a folyamatnak nincs, és pláne ennek az átrendezésnek, ami a Nemzeti Bank és a központi költségvetési kapcsolatrendszert illeti. Természetesen nagyon sok pozitív hatása van, tisztánlátást teremt, világosan elkülöníti a szerepeket, pontosan ezért is javasoljuk. De talán amikor itt ilyen több száz milliárdokat e mlegetünk akkor ezeket jó lenne valóban egy valóságos bemutatás keretében említeni és eloszlatni azokat az esetleg keletkező félelmeket, hogy itt kvázi újabb gazdaságpolitikai kiigazítások szükségessége következne ebből a tényből. Mármint megszorító jelleg ű restrikciós lépések szükségessége, amiről egyáltalán nincs szó. Elnök úr, köszönöm szépen a hozzászólási lehetőséget. (Taps balról.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Kétperces észrevételre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetség e. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Én is az első kör végén szeretnék a két elhangzott hozzászóláshoz rövid megjegyzést fűzni. Érdekes módon olyan mondatokat hallottam mind Varga Mihály fideszes, mind Boross Péter MDFes képviselőtár sunk hozzászólásában, amivel csak egyet tudok érteni. Hiszen Boross Péter ebben a nagyon racionális hangszerelésű beszédében azért tett szemrehányást a kormánynak, hogy van egy bizonyos elhatározása, és akkor visszahőköl meg bizonytalankodik abban, hogy az t a politikai szándékot megvalósítsae. Varga Mihály is a politikai bátorság hiányáról beszélt akkor, amikor a kormánynak a nagyon kemény reformok végrehajtását kellene végigvinnie. Azt hiszem, hogy ez indokolt, a sajnálatos csak az, hogy Boross Péter képv iselőtársunk október 5én a Kossuth Lajos téri MDFtüntetésen nem ezt mondta, hanem kifogásolta és támadta mindazt, amit a kormány ezekben a dolgokban csinál. Ugyanezt mondhatnám el arról is, hogy mondjuk egyegy költségvetési vezérszónoklatban mit mond el a Fidesz, amikor általában jellemzi a kormány politikáját. Igaza van Varga Mihálynak, hogy időnként úgy tűnik, hogy a kormány nem tudja, hogy At vagy Bt. És a végén, hogy vércsoporthasonlattal éljünk, azt mondja, hogy AB. Mert kompromisszumos megoldáso kra jut. A baj csak az, ha meghallgatjuk Varga Mihályt, meg meghallgatjuk Boross Pétert, és azt keressük benne, hogy ők mit javasolnának, mihez kellene politikai bátorság, milyen változtatásokhoz, akkor - vércsoporthasonlattal - a 0hoz jutunk el. Mert ne m tudjuk meg, hogy szerintük, abban a valódi helyzetben, amiben a magyar gazdaság és a magyar államháztartás van,
