Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 12 (224. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2744 képviselőtársai m elmondták, hogy hát azért ez nem az államháztartási reform, mert ennek csak egy része, és milyen nagy baj, hogy a többi része nem jön meg, nem érkezett még meg. Igen, darabonként különkülön fog megérkezni, és ami várhatóan és a közeljövőben és hamar, re ményeink szerint, itt lesz, év végén, következő év elején a parlament előtt, és amiről nehéz azt mondani majd, hogy nem az államháztartási reform része, az az úgynevezett nyugdíjreform, amire azt gondolom, hogy sok időnk lesz, és ki fogjuk vitatni. Amely l ényegét tekintve változtatja meg majd a nyugdíjkapás, illetve a nyugdíjelőtakarékosság formáit, és amely ténylegesen rendszert vált a nyugdíjrendszerben, amelyről majd nem lehet - azt gondolom - azt mondani, hogy nem az államháztartási reform része. Termé szetesen akkor is el lehet majd mondani, hogy nem elég, hogy csak a nyugdíjreform kerül a Ház elé, és miért nem kerül az egészségügy reformja is a Ház elé? Be kell ismernünk, hogy a nyugdíjreformmunkálatok lényegesen előrehaladottabb állapotban vannak, mi nt az egészségügyi reform ügye. Az egészségügyben, az egészségügy finanszírozásához tudtunk az elmúlt egy hónapban a parlamentben hozzányúlni, ki fog derülni, hogy a következő évben mennyire működik majd ez az új törvény, illetve az egészségügyi kapacitáso kkal kapcsolatban tudtunk törvényeket hozni, de tény és való - (Az elnök pohara megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.) bocsánat - hogy az egészségügy kérdése '97re halasztódott. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a vita első szakaszában té nyleg nagyon sok fontos kérdés fölmerült, és miután az itteni reakciók - ugye a Házszabály szerint csak két percre adnak lehetőséget általában, kivéve az előterjesztőt , tehát felhasználnám azt a lehetőséget, hogy két percnél egy kicsit hosszabban néhány fontos kérdésre reagáljak. Mindenekelőtt azzal kezdeném, amiről az előző hozzászóló képviselő beszélt, valóban úgy tűnik, mintha egy kis műfaji zavar támadt volna ennek az előterjesztésnek a megvitatása kapcsán. Tehát itt most természetesen nem az államház tartási reformról kell eszmét cserélnünk, hiszen amiről szó van, az az államháztartási törvény módosítása, ami tulajdonképpen a pénzügyi finanszírozási szegmensét jelenti az állami pénzekkel való gazdálkodásnak, de semmi többet. Na most, természetesen a pé nzzel nagyon sok minden összefügg, de azért mégiscsak ez a törvény alapvetően azt szabályozza, hogy a pénzzel való gazdálkodásnak milyen rendje legyen. És ahogyan az expozéban is említettem, az ezzel kapcsolatos javaslataim nagyságrendje a szokásos klasszi fikáció szerint, amit mondjuk a jogalkotási programban szoktak használni, hát inkább egy kismértékű vagy maximum középmértékű módosítás, de semmiképpen valamilyen alapvető nagy átrendezése a dolognak. Azt gondolom, hogy az eddigi vitából is kiderült, hogy szűken véve az itt fölsorolt paragrafusokban található módosítások azért nem döntő és nem alapvető változtatásokat jelentenek az eddigi gyakorlathoz képest. Néhány területen kétségkívül fontosak. Itt a vitában is többen aláírták azokat, amiről az expozéban beszéltem. De azért, ha már államháztartási reformról esett szó, azt gondolom, hogy nyilván nem a mai napirend ennek a fő lehetősége, hogy mi itt tárgyaljuk, valószínűleg a holnapi napirend is csak részben ad rá lehetőséget, hiszen ott kifejezetten a társ adalombiztosításról van csak szó, és az államháztartási reform szélesebb. Hiszen az államháztartási reform tulajdonképpen az állam szerepének újragondolását és átrendezését jelent, és ezért nagyon sokféle módon megjelenik itt a tisztelt Ház előtt. Megjelen ik nyilván egyrészt magában a költségvetésben vagy a minden éves költségvetésekben. Hiszen ez dönt arról, hogy az állam szerepének betöltésére hol, milyen ráfordításokat eszközölünk. És megjelenik