Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 11 (223. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
2681 még nagyobb kedvvel fog ilyen állampapírvásárlásban érdekelt lenni, vagy kezdeni Magyarországon. Éppen a múlt héten jártunk Ukrajnában, ahol találkoztunk az ukrán jegybank elnökével, aki bizony az általa vezetett monetáris restrikció eredményeit értékelve, azt azért megjegyezte, hogy Ukrajnában a pénzügyi portfoliobefektetők óriási érdeklődést mutatnak. Maximum 356 hónapos befektetésekről van szó, ami egyértelműen állampapírok vásárlására vonat kozik, és utána ez a tőke eltűnik az országból, tehát a reálgazdaságban semmiféle érdemi hatást nem fejt ki. Tehát nincs konkrét beruházás a reálszférában, még a kamatjövedelmet sem fordítják a reálszférában történő beruházásokra. Ez mindenképpen - szerenc sére - Magyarországon ilyen mértékben a probléma nem jelentkezik. De azzal mindenképpen szeretnék vitatkozni, a segédanyag egyik kijelentésével, mely szerint a külföldi tőkebeáramlás az országnak, és azon belül a gazdálkodóknak, a hazai vállalatoknak kedve ző forráshoz jutási lehetőséget biztosít. Én azzal módosítanám ezt a megállapítást, hogy a vállalkozói kör egy részének biztosítja ezt a kedvező forrásbevonási lehetőséget, míg a vállalkozók egy nagyobb részének, és itt elsősorban a magyar kis- és középvál lalkozókra gondolok, nem nagyon látjuk, hogy ennek a jótékony hatása érvényesülne. Hadd mondjak szintén egy múlt heti adatot. Nem akarom megnevezni, melyik nagy bankunkról van szó, de a kisvállalkozói hiteleit még mindig 30 százalék fölötti alapkamattal kí nálja, 30 százalék fölötti, plusz 2 százalék kezelési költség, és még ehhez kér hozzá olyan háromszoros fedezetet, amivel gyakorlatilag lehetetlenné válik - még az ígéretes vállalkozásoknál is - a hitelfelvétel, vagy legalábbis eleve egy ilyen magas kamatt al bíró hitel és a hozzá tartozó terhek kérdésessé teszik, hogy egy ilyen ígéretes vállalkozás valaha is megtérüljön. Ezt nagyon őszintén mondom. Tehát akkor, amikor örülünk annak, hogy a Matáv devizahitelt vesz fel, és mindössze 30 bázispont felárat fizet érte, ennek nagyon tudok örülni, ez kétségtelen tény, hogy egy kiváló eredmény. De ez nem jellemző a magyar vállalkozói körre, nem jellemző a több száz ezer kisvállalkozóra, és bizony még középvállalkozásokra sem igazán jellemzőek ezek a kedvező feltétele k. És azt gondolom, hogy amíg első osztályú, főleg multinacionális cégek itteni leányvállalatai hozzájutnak, akár forint hitel esetén egy 2324 százalékért, addig a magyar vállalkozói kör az még mindig 30 százalék körüli kamatot kénytelen fizetni. Tehát v an legalább egy 68 százalékpont különbség, és még az egyéb feltételekről nem is beszéltem. Vagyis arra szeretnék utalni e törvény tárgyalása kapcsán is, hogy egyetértve a Néppárt részéről, maximálisan támogatva a jegybank önállóságát, függetlenségét és az t a tisztítást, ami a monetáris és fiskális funkciók szétválasztásával megtörténik; de a másik részről úgy gondoljuk, hogy a kormánynak a fiskális politikával, funkcióval foglalkozó kormánynak, igenis a gazdaság fejlesztésére, a gazdaság élénkítésére és eh hez szükséges keretfeltételek biztosítására - gondolok itt garanciára és egyéb más feltételekre, vagy akár kockázati tőke biztosítására - igenis komoly tennivalója van azon vállalkozói kör számára, amelyik bizony még mind a mai napig nem élvezi a monetáris restrikció eddigi nagyszerű eredményeit, és félek attól, hogy lévén hogy kereskedelmi bankjaink privatizálódnak, most a Magyar Hitelbank, rövidesen valószínűleg a K H is, mind külföldi jutalomba kerül. És ismerve a külföldi tulajdonú bankok itteni finansz írozási tevékenységét, azt kell hogy mondjam, hogy bizony a reálszféra általában nem érdekli őket, azon belül pedig a magyar vállalkozókkal nem hajlandók foglalkozni, lassan már számlavezetés esetén sem, ami majd esetleg igen megnehezíti a kormánynak azon törekvését, amely a készpénzforgalom korlátozására vonatkozik.