Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 7 (222. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2548 hogy nagyon fontos lenne, hogy helyt kapjon a költségvetésben néhány ügy, néhány téma. Ezek közül is legfontosabbnak a bölcsődei kérdést érzem. A családtámogatá sok rendszerét ismeretes, hogy idén nagymértékben átalakítottuk. Voltak ennek az átalakításnak nagyon pozitív elemei, ilyen nagyon fontos pozitív elemnek tartom én azt, hogy az alanyi jogosultságot, tehát a munkaviszonytól független jogosultságot a gyermek gondozási segély esetében sikerült megoldani. De ugyanakkor jövedelemkorláttól függővé tettük ezeket az ellátásokat, következésképp azt gondoljuk, hogy a családok meglehetősen nagy százaléka mérlegelésre kényszerül, vagy eleve kiesik a jövedelemkorlát okán az ellátásból, és ilyen módon jövedelemről kell gondoskodnia a gyerek ellátásához, vagy belekerül ugyan a jövedelemkorlát okán az ellátásba, de nem teheti meg, hogy azért az alacsony összegű ellátásért, amit a jelenlegi források biztosítani tudnak, otthon maradjon, és ha még olyan szerencséje is van, hogy munkahelye is van, vagy lenne munkahelye, akkor ott a nyitott kérdés, hogy hova is helyezze a kisgyermekét? (8.10) A családtámogatások szűkítése az szükségképpen együtt kell hogy járjon az intézményfejles ztés kérdésének a megoldásával. Ezek nagyon összekapcsolt kérdések. Hogy úgy mondjam, úgy működnek, mint a közlekedőedény. Hogyha az egyik ampullában lenyomom a folyadékot, akkor a másik ampullában szükségképpen felemelkedik. Vagyis, hogyha én úgy döntök, miértmiért nem, hogy a családtámogatásokat, az anyák otthonmaradását nem tudom olyan színvonalon finanszírozni, hogy abból valóban - és nagy számban is - mindenki otthon tudjon maradni, akkor a másik oldalon van egy olyan kötelezettség, egy olyan ellátási kötelezettség, hogy gondoskodni kell az intézményi elhelyezésről. Ráadásul ezt a gondoskodási kötelezettséget törvény írja elő. A szociális törvény 86. §a a következőket tartalmazza: "A települési önkormányzat - fővárosban a fővárosi kerületi önkormányza t - a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni az 5965. § szerinti alapellátásról." Ezek az alapellátások pedig tartalmazzák a gyermekek napközbeni ellátását, egészen pontosan bölcsődei, óvodai és napköziotthonos ellátását. Vagyis a szociális t örvény megfogalmazza az önkormányzatok számára ezt a kötelezettséget, eközben a három említett, idézett ellátási forma közül csak a bölcsőde nem kap külön normatív támogatást, amelynek következtében az önkormányzatok különféle módokon meg is próbálnak megm enekülni ez alól az ellátási kötelezettség alól. 1990ben több mint ezer bölcsőde volt az országban, '95re 628ra csökkent a bölcsődék száma, és ez a csökkenés ez még tovább tart, miközben - még egyszer hangsúlyoznám - éppen idén év elején, illetve tavass zal úgy alakítottuk át a családtámogatások rendszerét, hogy várható a bölcsődei elhelyezés iránti igény növekedése. A családtámogatás rendszerének átalakítása ma az egyik legfontosabb elem, a gyed megszüntetése volt, annak az ellátási formának a megszüntet ése, amelyik valamivel nagyobb összeget jelentett, mint a gyes, következésképp már tavasszal éreztük, láttuk, számítottunk rá, hogy a bölcsődei elhelyezés iránti igény nőni fog. Nagyon régóta húzódó vitatéma a bölcsődei normatíva kérdése, minden évben előj ön, én itt nem tehetem meg, hogy nem emlékszem rá, hogy a kormányprogramunk is tartalmazta a bölcsődei normatíva bevezetését. Azok közül az okok közül, amiket a mérlegbe kell tenni egy ilyen vitában, néhányat szeretnék felidézni. Ugye, az egyik, amire hiva tkozni szoktak a bölcsődei normatíva ellen érvelők, hogy ez aránytalanságot eredményezne az önkormányzatok között. Akik kapnának bölcsődei normatívát, azok jobban járnának, míg mások rosszabbul, ahol nincsenek bölcsődék. Másik nagyon hangsúlyos érv, amit g yakran hallunk, hogy a Pénzügyminisztérium nem tervezi, nem szándékozik a normatívák számát szaporítani, azért utasítja vissza a bölcsődei normatíva gondolatát, mert nem akar normatívákat szaporítani. A harmadik, más irányból hallható érvelés
