Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló, 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HIDASI REZSŐ (MSZP):
2513 technikának az ismertetésével, amellyel a központi költségvetés és a Magyar Nemzeti Bank hitelkapcsolatának jelentős részét - mekkora részét, és ezt hogyan állapítják meg? - devizaalapra helyezi. A Magyar Nemzeti Bank alultőkésített, így szükséges a folyamatos tőkeellátottság növelésének biztosí tása. A kidolgozott technikával, amely 2000. december 31ig folyamatos tőkejuttatást biztosít a Nemzeti Banknak, egyetértünk és támogatandónak tartjuk. De csak a technika az, amely megfelelő, a költségvetés folyamatos terhelése azonban - amelynek mértékérő l a törvényjavaslat nem szól - a gazdaságpolitika számára olyan többletkiadásokat jelent, amely rövid távon nehézségeket fog okozni. Ezért azt javasoljuk, hogy a Nemzeti Bank feltőkésítése időben tolódjék ki legalább 2005ig. Ami a jegybank szervezeti vált ozásait illeti, ott már vannak eltérések. Így a törvényjavaslat 16. §a a Nemzeti Bank alelnökeinek kinevezését a Nemzeti Bank elnökének javaslatához köti. Ezzel egyetértünk, és szeretnénk megjegyezni, hogy az eltérés az államtitkárokról szóló kinevezésnél van, de ez két szempontból problematikus. Egyfelől a miniszterelnöki jogkör kifejezett csorbítására irányuló szándék fedezhető fel mögötte, másfelől pedig a jegybanki függetlenség túlságosan egy személyre, a jegybank elnökére fog vonatkozni. A miniszterel nöki jogkör csorbítása abban érhető tetten, hogy a miniszterelnök a jövőben csak akkor gyakorolhatná az MNB alelnökei felett kinevezési jogkörét, ha az alelnökké kinevezendő személyekre a jegybank elnöke tesz javaslatot. (16.30) Ilyen javaslat nélkül a min iszterelnök önállóan nem gyakorolhat kinevezési jogkört a Magyar Nemzeti Bank alelnökei felett. A másik probléma egy kissé bonyolultabban jelentkezik. Teljességgel elfogadott, és mindenki által támogatott az az elv, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlensége biztosított legyen. Ez a függetlenségi igény azonban nem azt jelenti, hogy a jegybank elnöke teljesen független, szuverén, a napi tevékenységében, a monetáris irányításban senkinek nem felelős személy. Felelősségét egyfelől az Országgyűlésnek történő besz ámolás szabályozza, másfelől pedig a monetáris irányítás elveinek, alapvető döntésének vonatkozásában a jegybanktanács. A jegybanktanács tagjai a jegybank elnöke, alelnökei és az alelnökökkel megegyező számú külső tag. A jegybanktanács tehát, ha jól működi k a konkrét döntések meghozatalakor korlátozni tudja az elnököt. Ha azonban a jegybanktanácsban többségbe jutnak azok a személyek, akik személyükben függnek az elnöktől, akkor a jegybanktanács ellenőrzési funkciója megszűnik. Így fennáll a lehetősége annak , hogy a jegybank elnökének függetlensége korlátlanná válik, ezért a törvényjavaslat ezen része módosítást igényel. A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója támogatja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Most nézzük meg mire szolgál, és mit jelent a jegybank függetlensége, a jegybanki függetlenségi jogi infrastruktúrája Magyarországon! Magyarországon a jegybank és a jegybankelnök jogállását és funkcióit a Magyar Nemzeti Bankról szóló, azóta többször módosított '91. évi törvény rögzíti. A jegybanktörv ény értelmében a Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik, ez a 2. §, a Nemzeti Bank pedig a monetáris politikáját, valamint a politika érvényesítésének eszközeit a jegybanktörvény keretei között önállóan alakítja ki. A rendelkezésre álló monetáris politikai, pénz, és hitelpolitikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását. A Nemzeti Bank alapvető feladata továbbá a nemzetközi fizetési eszközök belső és külső vásárlóerejének védelme. A Nemzeti Bank élén a jegybankra háruló feladatok ellátásáért a Nemzeti Bank működésének irányításáért felelős elnök áll, akit 6 éves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, illetve ment fel. A Nemzeti Bank legfeljebb öt ale lnökét a miniszterelnök javaslatára szintén a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Legfőbb monetáris politikai irányító szerv a jegybanktanács, amelynek tagjai a Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, további személyek, akiket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök 3 évre nevez ki. Ez utóbbi tagok száma a Nemzeti Bank alelnökeinek számával egyezik meg. A Nemzeti Bank éves monetáris politikai irányelveiről és a jegybanki politikai eszközeinek módosításáról ideértve az árfolyampolitikai intézkedése ket, a
