Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 6 (221. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
2420 Új eleme a kiegészítő normatíváknak mindenképpen a hátrányos helyzetű gyerekek nek, a magatartási zavarokkal, tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknek a normatív támogatása. Ez lehetővé teszi azt, hogy az iskola falai között, tehát integráltan és nem kiszorítva az iskola falai közül, speciális iskolákba áthelyezve oldjuk meg azokat a pr oblémákat, amelyek sajnos egyre nagyobb mértékben jelentkeznek a magyar közoktatásban. Ez a kiegészítő normatíva, ha nem is jelentős mértékben, de hozzájárulhat ahhoz, hogy minden iskolában legalább egy felzárkóztató pedagógus legyen, aki délután, vagy aká r a tanulási normál időben tud foglalkozni dyslexiás gyerekekkel, más szempontból hátrányos helyzetbe kerülő kisdiákokkal. Ugyanígy nagyon fontosnak tartom azt a tényt is ebben a finanszírozási rendszerben, amelyben megjelenik a napközis normatíva. Amikor egy önkormányzat takarékoskodni akar - és sajnálatos módon minden önkormányzat rákényszerül, mint ahogy az állami költségvetés is rákényszerül és a családok is rákényszerülnek egy takarékosabb gazdálkodásra , akkor először azt vizsgálja meg, hogy mi az, a mivel az iskola még működni tud, tehát az oktatási feladatoknak megfelel, de csökkenthető kiadást jelenthet. Ilyen - sajnálatos módon - gyakran a napközi. Éppen ezért iktattunk bele a költségvetésbe egy olyan elemet, ami a napközik fenntartására teremt egy érdekeltséget a közoktatás fenntartói oldaláról. Ez a normatíva - azt gondolom - meg fogja menteni minden olyan helyen a napköziket, ahol arra valóságos igény van. Természetesen, azokon a helyeken, ahol nincs igény, reményeim szerint nem lesz továbbra sem napköziotthonos ellátás. Új eleme ennek a költségvetésnek, hogy normatív módon finanszírozza az iskolai könyvtárakat. Ha valamikor, akkor most két szempontból is borzasztó fontos az, hogy ezek a könyvtárak a helyükön legyenek, működni tudjanak, sőt fejlőd ni tudjanak. Ilyen normatív elem nem volt a magyar költségvetésben az elmúlt időszakban, hosszú távra visszatekintve sem. Egyrészt arról van itt szó - azt gondolom, és ezt nagyon lényegesnek tartom itt is rögzíteni , hogy az információs robbanással az isk olai könyvtárak meghatározó szereplői lesznek a továbbiakban az iskola életének. Egy olyan civil helyet jelent a könyvtár - és ez igaz a kisiskolákra is, az óriási mamutintézményekre egyformán , ahol hozzá lehet majd férni, reményeink szerint nem is olyan sokára, terveink szerint '98ra az összes középiskolában, 2000re pedig az összes magyar iskolában rendelkezésre áll olyan számítástechnikai eszközrendszer, amely az Internethez való hozzáférést jelenti. Ez, azt gondolom, hogy egy olyan komoly esélyegyenl őséget jelentő új elem, amelynek igazi helye a könyvtár lehet, az iskolai könyvtár. Ugyanígy a jelenlegi könyvtárakat ismerve - és ez igaz a tankönyvárakra is - döntő jelentőségű az, hogy a könyvtárak, az iskolai könyvtárak működni tudjanak. Természetesen elképzelhetőnek tartom azt, hogy az iskolai könyvtár egy kis faluban egyben a község könyvtára is. Tehát itt valamiféle együttműködésre is lesz mód. Ehhez azonban pénzre van szükség. Ez a kiegészítő normatíva, ami diákonként 1300 forint lesz '97ben tervei nk szerint, elegendő kell hogy legyen a könyvtárak ha nem is fantasztikus gazdaggá tételére, de fenntartására és fejlesztésére. Nagyon fontosnak tartom az iskolai sporttevékenység normatív támogatását is ebben a költségvetésben. Gondolom, erről itt külön n em kell beszélni. Fontos elem, bár látszólag nem nagy összegről van szó, az iskolai diákönkormányzatok és iskolaszékek normatív támogatása. Sok vita volt iskolaszék ügyben. Ugye, ez az új törvény iskolaszék ügyben azt mondja, hogy nem kötelező az iskolaszé ket létrehozni, de mindenhol, ahol bármelyik oldal akarja, szülői, diákoldal, önkormányzati vagy pedagógusi oldal, ott kötelező ezt létrehozni, és most már valamekkora pénz is van arra, hogy ezek az iskolaszékek működni tudjanak. Végül, de egyáltalán nem u tolsósorban, röviden hadd szóljak azokról az elemekről, amelyek nem normatív elemei ennek a költségvetésnek. Először - de legalábbis az elmúlt 6 év - költségvetéseinek történetében, a közoktatási törvényben rögzül a közoktatás fejlesztési pénzeinek százalé kos aránya. Nincs tehát arra módja a parlamentnek, hogy a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva - mondjuk, mint '94ben ezt láttuk - összesen 80, azaz nyolcvanmillió forintot adjon a közoktatás fejlesztésére. '97ben ez az összeg nagyságrendileg több
