Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki ellenjegyzés általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
2296 azonban mesterséges módon - a devizaárfolyamok változásának hatását nem számolva - kimutatunk egy olyan nyereséget, akkor bizony előfordulhat az, hogy egy ilyen devizahitellel gazdálkodó társaság nyereséget mutat ki, év végén osztalékot fizet, hol ott adott esetben lehetséges, hogy a pozíciója nem is olyan szép, mint az osztalékfizetés ezt egyébként lehetővé tenné. Én úgy gondolom, hogy igazából azok a gazdálkodó szervek, amelyek abban a dilemmában döntenek, hogy devizahitelt vesznek fel, vagy forin thitelből finanszírozzák a fejlesztéseiket, igazából racionális módon tudnak mérlegelni, hiszen a forinthitelnek van egy magasabb kamata és egy fix tőketartozási összege, a devizahitelnek viszont van egy alacsonyabb kamata és a leértékelésekkel növekedő tő keösszege. Hosszú távon az árfolyamok változása - pontosan az inflációs különbségek miatt - alapozott meg, és ezzel arányos. Tehát hosszú távon racionális döntésben lényegében - ha az állam különleges elbírálást vagy különleges szempontokat ebben nem érvén yesít , akkor a kétféle hitelnek a választása majdhogynem mindegy kellene hogy legyen. Az azonban, hogy a devizahiteleknél lehetővé tesszük azt, hogy az árfolyamváltozások kedvező hatását, költségnövelő hatását majd később szá moljuk el, ezzel a devizahitelből gazdálkodókat preferáljuk. Tehát igaza van Demeter képviselőtársamnak akkor, amikor azt mondja, hogy ebben a 23 százalékos magyar hitelkamatfeltételben bizony benne van az inflációs különbségeknek a nagyságrendje is. Ugya nakkor annyiban nincsen igaza neki, amikor csak az egyik lábával foglalkozik, azzal a lábával, hogy a megnövekedett utánpótlási érték amortizációs hátterét akarja csak megteremteni. És azért nincsen igaza, mert bizony az eszközállományok, amikkel a vállalk ozó rendelkezik, azok inflációs nyereséget is tartalmaznak, tartalmaznának akkor, hogyha lehetővé tennék a folyamatos átértékelését az eszközöknek, és ez az átértékelés tenné lehetővé utána azt, hogy ebből következő amortizációs ági elszámolásokat is az in flációnak megfelelően igazítsuk. A tartozásátvállalásokkal kapcsolatban is lenne néhány gondolatom. A tartozásátvállalások egyre nagyobb arányt tesznek ki a magyar nemzetgazdaságban. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy valamelyik társaság a másik társ aságtól valamilyen szempont alapján átvállal kötelezettségeket. Ezzel az egyik társaság mentesül a kötelezettségei alól - természetesen ezt bevételként kell elszámolja , a másik társaság pedig majd valamikor eleget tesz ütemezés szerint a tartozásban szer eplő kötelezettségeknek. Az természetes dolog, hogy a tartozástól mentesült vállalkozásnál ez bevételként kell jelentkezzen, de egyáltalában nem biztos, hogy ez a költségvetés szempontjából is adóbevételi többletet jelent. Mert ha ez a társaság egyébként j elentős veszteséget halmozott fel, vagy adott évben jelentős vesztesége valószínűsíthető, akkor a tartozásátvállalás ezzel a veszteséggel szemben kerül elszámolásra. Tehát ilyen szempontból elképzelhető, hogy ezen az ágon nincsen bevétele a költségvetésne k. Annál a vállalkozásnál pedig, amely a tartozást átvállalta, a törvénytervezet időarányos leírást tesz lehetővé. Tehát túl azon, hogy majd - nyilvánvalóan tartozásátvállalás kapcsán - ő szeretné majd az adóalapjából ezt leírni, ezt egyfajta időarányos, a teljesítéstől teljesen független módon teszi lehetővé leírni a törvénytervezet. (11.10) Ez számomra azt is jelenti, hogy ebbe a passzusba mindenféleképpen bekívánkoznék az, hogy ne időarányos elszámolási lehetőséget biztosítsunk, hanem teljesítésarányos elszámolási lehetőséget, ami ennél az átvállaló gazdálkodó szervnél sem jelentene sem pluszt, sem mínuszt, sem egyik évben pluszt, sem másik évben mínuszt, nyereségcsökkentést, nyereségalakítási lehetőséget. Tehát az én felfogásom szerint ez a tartozásátv állalás bizony módot ad arra, hogy a nyereséget és a veszteséget egyes társaságokból átszivattyúzzák. Ez akkor jelent igazából gondot, hogyha van olyan társaság, amelyik már elvesztette az alaptőkéjét, nem rendelkezik hiteltartozással, és ebből a szempontb ól föl
