Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki ellenjegyzés általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
2286 Kiegészülnek a törvényben megfogalmazott számviteli alapelvek, amelyek a megbízható és valós összkép biztosítását szolgálják. Ezek: a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség elve, a költséghaszon összevetésének elve. Ezen alapelvek a változó gazdasági körülményekhez való igazodást szolgálják. Több olyan atipikus szerződés gyakorlatban való általános alkalmazása honosodott meg, amelyek a számvitelben is különös elszámolást igényelnek. A lízingügyleteken kívül ilyennek tekinthetők a franchiseügyletek v agy a határidős szerződések. Ilyen esetekben most már a törvényi szabályozás szerint is a tartalmat kell elsődlegesnek tekinteni a formával szemben. Megváltozik a törvény eddigi szabályozása szerinti "saját tőke" fogalom és egyes elemeinek tartalma. Most c sak azt emelném ki, hogy nem lesz része a saját tőkének az előző évek vesztesége. Nagy jelentőségű változtatás kapcsolódik az időbeli elhatárolásoknál a céltartalékképzés szabályainak megváltoztatásához. A javaslat szerint a jövőben nem az egyedi követelés t, hanem az adóst kell minősíteni, és nem csak a határidőn túli követelésekre kell céltartalékot képezni. A jövőben a céltartalékképzés nem lehetőség, hanem kötelezettség lesz. Az eszközök beszerzési és előállítási költségei elszámolásának szabályai is vál toznak. Így megvalósítható, hogy tárgyi eszközöknél a beszerzéshez kapcsolódó költségek nem a beszerzéskor, hanem az amortizáció elszámolásakor csökkentik az eredményt. Ezzel kapcsolatban a költségvetési bizottság vitájában is elhangzott az, hogy ez az öss zemérés elvét előtérbe helyezve némileg az óvatosság elve érvényesülése ellen hat. A törvény felsorolja a beszerzési költség, beszerzési ár tételeit. Ez bővebb a korábbinál, és ezzel is a nemzetközi számviteli gyakorlathoz igazodik. Ugyancsak a nemzetközi gyakorlathoz való igazodást szolgálja az a változtatás, amely a különböző támogatások, juttatások, a térítés nélküli eszközátadások, valamint a tartozásátvállalás elszámolására vonatkozik. Ezek közül csak a tartozásátvállalás elszámolásáról szólnék. A ja vasolt szabályozás szerint az átvállaló eredményét időbeli elhatárolással csökkenti, míg az eredeti adós eredményét a kötelezettség összege növeli. A nem teljes körűen felsorolt módosítási javaslatok egyértelművé teszik a törvényhozói szándékot. Azt a támo gatandó törekvést, amely a gazdálkodói biztonság növelésére irányul, a hitelezői védelmet szolgálja, és a vállalkozók világosabb, egyértelműbb megítélését teszi lehetővé. Az elmúlt évek sok negatív jelensége, a gazdasági bűncselekmények szaporodására utaln ék, tehát a gazdálkodási biztonságot sértő jelenségek megkövetelik, hogy a szabályozás minden területén megtörténjenek a szükséges intézkedések. Természetesen szükség van a büntetőjogi eszközök átalakítására, szükség van a hatékonyabb ellenőrzésre és a sok kal szigorúbb eljárásokra. Az előttünk fekvő törvénytervezet a gazdasági tisztánlátást kívánja előmozdítani. Segíti a változtatás az elszámolások pontosításán keresztül a gazdálkodási tisztánlátást, így a gazdálkodói biztonságot. Ezzel közvetett módon a na gyon kívánatos tőkebevonásnak a lehetőségét is növeli. Fontos szándék a nemzetközi összemérhetőség, hiszen a befektetők csak az általuk is világosan felmérhető terepen hajlandók működni. A tervezett módosítások különkülön és összességü kben is ezt a célt szolgálják. Ezért támogatandónak ítéljük meg; és őszintén remélem, hogy most egy olyan törvénytervezet, módosítás tárgyalását kezdjük meg, amelyet a parlament valamennyi pártja támogatandónak tart. Ez a - várhatóan széles körű - támogatá s nem a törvény szakmai jellegéből fakad, hanem abból a felismerésből, hogy törvényi szinten javítanunk kell a gazdálkodás feltételein, így a gazdálkodás elszámolásának, a jövedelem kimutatásának feltételein is. Vannak olyan módosítási igények is, amelyek ebben a törvénytervezetben nem jelentek meg. Ezek közül kiemelném az üzleti év naptári évtől való eltérésének lehetőségét, amihez persze más törvényeknek, különösen az adótörvényeknek is igazodnia kellene.
