Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki ellenjegyzés általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2282 A másik gondolat, amelyet felvetnék, hogy a szabályozás javítása céljából egyértelműen szükség van regulációra és deregulációra is. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a dereguláció az, amelye t alkalmazni kell, hiszen a túlszabályozottság nehezen áttekinthetővé teszi a kérdést. Ezért a szabályok egyszerűsítése lenne a legcélszerűbb megközelítése egy új és igen hatékonyan működő számviteli törvénynek. A Független Kisgazdapárt ebből a szempontból tekintette át a számviteli törvényt. Rendkívül fontos ugyanakkor - és ez egy további alapelvként felmerülő kérdés - a szabályozás stabilitása, hiszen enélkül jogállami rendezés nem lehetséges. (9.50) A stabilitás azért is fontos, hogy ahhoz megfelelően al kalmazkodni lehessen. A változtatást tehát nagyon meg kellene gondolni, és különösen a csöpögtetett változtatásokat, amelyek sajnálatos módon a számviteli törvény vonatkozásában és egyéb törvények vonatkozásában is szembeötlő módon jelentkeznek. A változt atás, és ez egy további igen lényeges szempont, amelyre a Független Kisgazdapárt felhívja a tisztelt Ház figyelmét, nem abból az okból fakad, hogy felismerték a hibákat, és ezért a hibákat ki kell javítani, hanem a változtatás szükségszerűsége többnyire az előrelátás hiányából fakadó gondoknak a megoldási kényszeréből következik, és ez nagy különbség. Tudniillik az esetek döntő részében - a mi álláspontunk szerint - hogyha kellő előrelátással történt volna a törvény megalkotása, akkor a változtatási igény s okkal kisebb mértékben jelentkezett volna. Felmerül tehát: vajon miért nem a most javasolt szerkezetben született meg a számviteli törvény? Tudniillik ha a változtatások szükségszerűsége felmerül, és az előrelátható volt, egyszerűen megmagyarázhatatlan, h ogy a törvényalkotó miért hanyagolta eddig ezeket a szempontokat. Így például azok a nemzetközi elvek, amelyek elfogadását az előterjesztő olyan fontosnak tartja, én azt hiszem, nem is kell különösebben aláhúznom, már korábban is ismertek voltak. A logikus magyarázatok mellett különösen érthetetlen ez a folyamatos és emellett sajnálatos módon még szakaszos törvénykezés is, amely egy állandóan ülésező parlament esetében elfogadhatatlan. Ha ugyanis a nemzetközi gyakorlat ismert volt, akkor egy folyamatosan ül ésező parlament esetében ezeket a szabályozásokat álláspontom szerint sokkal korábban kellett volna a nemzetközi gyakorlathoz igazítani. A gazdálkodóknak a vállalkozásokkal kellene foglalkozniuk, tehát a termeléssel, az exporttal, a beruházással, a minőség javításával és egyéb tartalmi kérdésekkel, nem pedig kiszámíthatatlan változtatgatások elsajátításával. A jogalkalmazásra is figyelmet kellene fordítani a kisgazda álláspont szerint, hiszen például a központi költségvetés vagy a társadalombiztosítás számv evőszéki jelentése a számviteli törvény állandó megsértésére hívja fel a figyelmet. Ha a számvevőszéki jelentések indokoltak a törvénysértések megállapítása tekintetében, márpedig ezt kétségbe nem lehet vonni, akkor kérdezem, hogy miért nem történtek meg a z ennek megfelelő korrekciók? A Független Kisgazdapárt igen nagy nyomatékkal hangsúlyozza, hogy nem azért nem tartja be a hatalom a számviteli törvényt, mert az betarthatatlan lenne, hanem azért, mert a törvényesség betartása bizonyos okok miatt nem áll a hatalom érdekében, és emellett, ez is egy igen lényeges szempont, a hatalom meg is teheti, hogy sorozatosan szembeszegüljön a törvényes rendelkezésekkel, hiszen nincs aki felelősségre vonja. Az állandó törvénysértés eltűrése mellett értelmetlennek látszik a folyamatos módosítgatás. Tudniillik vagy a törvénysértéseket szünteti be a hatalom, vagy a módosítgatásokat. A kettőnek együttes alkalmazása nyilvánvalóan illogikus. Hiszen itt csak a törvényesség látszatának fenntartásáról van szó, de ez meg fokozza a j ogbizonytalanságot. A számviteli törvény legújabb változata új alapelveket iktat be. Ilyenek: a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség elve, a költséghaszon összevetésének elve. Ezekkel kapcsolatban a kisgazdapárti álláspont az, hogy ez ek helyes elvek, jó volt ezeket a törvénybe beépíteni, csak azt nem értjük, hogy miért csak most került erre sor, miért nem korábban, hiszen ezek nem ismeretlen elvek, hanem ismert elvek, és már rég a számviteli törvény része kellene hogy legyenek.
