Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki ellenjegyzés általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ):
2280 Ezeknek az elveknek a gyakorlatban való alkalmazása egyszerűsítést jelenthet a céltar talékképzésnél, a készletek év végi értékelésénél, az előző évek hiányainak rendezésénél. Itt kívánom megemlíteni azt a módosítást, mely előírja, hogy a törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglaln i a gazdálkodó adottságainak leginkább megfelelő, a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. Ennek keretében a hatálybalépést követő 120 napon belül a gazdálkodóknak különböző szabályzatokat is el kell készíteni, így az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és források értékelési szabályzatát, az önköltség számításrendjére vonatkozó szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot. A szabályzatok elkészítése alól azonban mentesül az e gyszeres könyvvitelt vezető, az egyszerűsített mérleget készítő vállalkozó. Második témakör: az ellenőrzések és az önellenőrzés miatti hatások bemutatása az éves beszámolókban. A módosítást az indokolja, hogy a letétbe helyezést, illetve a közzétételt köve tően feltárt, előző évi hibák korrekciójának időbeni megismerése gyakran nagyon fontos lehet, jelentősen befolyásolhatja az adott vállalkozás megítélését. Ezért ezeknek az információknak a közlésével nem indokolt a következő évi beszámolót megvárni, ha az ellenőrzés vagy az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tár fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőke változásán keresztül lényegesen befolyásolják. Ilyen esetekre a lezárt évekre vonat kozó eredeti adatokat változatlanul hagyva, de a módosításokkal kiegészítve évközbeni kötelező közzétételt ír elő a javaslat 39. §a. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult testület elé való terjesztés, maj d a jóváhagyást követő 30 napon belül a cégbíróságnál történő letétbe helyezés. E második témakör javaslatot tartalmaz arra is, hogy az előbb említett módosítások ott kerüljenek helyesbítésre, ahol korábban tévesen szerepeltek, és a tárgyévben elért eredmé nytől elkülönülten kerüljenek kimutatásra. A harmadik témakör az eszközök beszerzése és előállítási költségeinek bővítésére vonatkozó javaslatok, melyek azt a célt szolgálják, hogy minden, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható költséget a beszerzési költ ség, azaz a beszerzési ár részének lehessen tekinteni. Így a beszerzéshez kapcsolódó költségek csak abban az időszakban csökkentik az eredményt, amikor azok fedezete az eszköz használata során az árbevételben megjelenhet, azaz az eredményt és az adóalapot majd az amortizáció elszámolása fogja csökkenteni az eszköz használata során. (9.40) A negyedik témakör a támogatások, a juttatások, a térítés nélküli átadásátvételek és a tartozásátvállalásra vonatkozó elszámolás, melyet a nemzetközi gyakorlatnak megfel elően indokolt egységesen kezelni, mind az eredménykimutatásba történő beállításnál a mérlegben, mind a mérlegtételek értékelésénél. A törvényjavaslat által ajánlott megoldás változást jelent a probléma kezelésének módszerében is, mert az eddigi tőkemegköz elítés módszer helyett az eredménymegközelítést írja elő, amikor a fejlesztési célú juttatásokat bevételnek tekinti vagy a kapcsolódó költségeket csökkenti. A javasolt módszer alkalmazása azt is jelenti, hogy amíg a támogatásoknak, a juttatásoknak időbelil eg elhatárolt összege van, addig arról elkülönített nyilvántartást kell vezetni. De jelenti azt is, hogy a támogatások időbelileg elhatárolt összege az elhatárolás megszűnésekor növeli a bevételt - és ezáltal az eredményt , azaz az adóalapot is. Ennek köv etkeztében a végleges, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás nem teljes, hanem csak az adóval csökkentett összegben növeli a vállalkozás saját tőkéjét. A javaslat szerinti ötödik témakör a saját tőke tartalmának változását, pontosítását eredményez i, az európai számviteli gyakorlatnak megfelelően. Pontosításra kerül a jegyzett tőke fogalma, és konkrétabb meghatározást kap a tőketartalék, valamint az eredménytartalékot növelő, csökkentő tételek köre. A saját tőke elemeiből kikerülnek mindazon tételek , amelyek nem tőke, hanem eredményváltozást jelentenek, és megszűnik az "előző évek áthozott vesztesége" kategória is. A hitelezői érdekvédelmet szolgálja - mint ahogy már erről szó volt - az az előírás, mely a tárgyévi osztalék kifizetését ahhoz a feltét elhez köti, hogy az osztalék kifizetése nem eredményezheti a
