Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 5 (220. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki ellenjegyzés általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2277 A különböző támogatások, juttatások - ideértve a térítés nélküli eszközátadásokat is - számviteli elszámolásának egységes, az Európai Unió tagállamai többségében érvényesülő gyakorlatát fogalmazza meg a törvényjavaslat, ugyanakkor biztosítja, hogy az adott gazdálkodó valamennyi eszköze és elismert kötelezettsége a mérlegben szerepeljen - az is, amelyet a jelenlegi előírások mellett nem lehet a mérlegbe beállítani. A piacgazdasági viszonyok között a támogatás, a juttatás célja alapvetően az, hogy a r észben vagy egészen átvállalt, elsősorban állami feladat többletköltségeit, illetve az árban meg nem térülő költségeket fedezze. A támogatás, juttatás irányulhat a támogatott tevékenység eszközeinek beszerzésére, ez esetben az amortizációt kompenzálja, de megvalósulhat úgy is, hogy közvetlenül a folyó termelés költségeit ellentételezi. Ennek megfelelően a szabályozás lényege: a támogatás, a juttatás összegét a támogatónál eredménycsökkentő, a támogatottnál eredményt növelő tételként, bevételként kell figyel embe venni. Amennyiben azonban a kapott támogatáshoz eszközök beszerzése is kapcsolódik, akkor a bevételként elszámolt összeget időbelileg el kell határolni, át kell vinni a következő évekre; akkor kell azt bevételként kimutatni, amikor a támogatásból besz erzett eszközök értékét költségként elszámolják. A változó előírások megteremtik az állami támogatásokkal, juttatásokkal való elszámolás feltételeit is. A támogatások elszámolására vonatkozó javaslat figyelembevételével a polgári törvénykönyv szerinti, egy re gyakrabban előforduló kötelezettség, tartozás, átvállalás számvitelét is szabályozza a törvényjavaslat. A törvényjavaslat az európai számviteli gyakorlathoz igazítja a saját tőke elemeit, pontosítja a saját tőke fogalmát, konkrétabban meghatározza a tők etartalékot, az eredménytartalékot növelőcsökkentő tételeket, megszünteti "az előző évek áthozott vesztesége" kategóriát. Elhagyja a saját tőke változását jelentő azon tételeket, amelyek valójában nem tőkeváltozást, hanem eredményváltozást jelentenek. A h itelezői érdek védelmét szolgálja az a javasolt rendelkezés, amely szerint osztalékot, részesedést csak a törvényjavaslatban előírt feltételek mellett lehet a tárgyévi adózott eredményből fizetni. A javasolt előírással megakadályozható, hogy az alaptőke, a törzstőke a társaságból osztalék, részesedés formájában kivonásra kerüljön. A beruházás, az igénybe vett devizahitelek árfolyamváltozása elszámolására vonatkozó módosító javaslat az árfolyamveszteség halasztott elszámolására, a nemzetközi számviteli stand ardok és a piacgazdasági számviteli gyakorlathoz hasonlóan biztosít lehetőséget. A javasolt elszámolást nem kötelező alkalmazni. A javasolt módszer mellett az árfolyamveszteség eredményt rontó hatása később jelenik meg, mivel a törlesztő rész tényleges árf olyamkülönbözete mint árfolyamveszteség, továbbá a javaslat szerinti kapcsolódó céltartalékképzés, illetve céltartalékfelhasználás elszámolt összege együttesen - a hitelfutamidő elejét és végét kivéve - többékevésbé egyenletesen terheli az egyes évek er edményét. A változó gazdaság követelményeként fogalmazódott meg az a javaslat, amely szabályozza a megszűnt, felszámolt, végelszámolt, illetve az átalakult gazdasági társaság tulajdonosainak, tagjainak a gazdasági társaság megszűnéséhez, átalakulásához kap csolódó számviteli elszámolási kötelezettségeit. A törvényjavaslat szerint a számviteli törvény hatálya alól kikerülnek az egyéni vállalkozók. Rájuk csak a sajátos adózási szabályok vonatkoznak. Így szűkül az egyszeres könyvvitelt vezetők köre, lényegében csak a jogi személyiség nélküli, törvényben előírt feltételeknek megfelelő gazdasági társaságok tartoznak ide. A javaslat szerint az egyszeres könyvvitelt vezetőknél változik az egyszerűsített mérleg, kiegészül az a pénzforgalmi szemléletű eredménylevezeté ssel, részletes tartalmi előírással. Ez lehetővé teszi a kettős könyvvitelt vezetőkkel való összehasonlíthatóságot, előtérbe helyezi a számviteli és az adózási előírások közötti kapcsolatot. A számviteli törvény javasolt módosításaihoz kapcsolódó adótörvén yi változások a vonatkozó törvényjavaslatokban figyelembevételre kerültek.
