Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
2248 és csak arra a lehetős égre szűkíti a felügyelet kártérítési felelősségét, ha a törvénysértő határozat és a bekövetkezett kár között közvetlen összefüggés mutatható ki. Ennek a jogszabályi technikának nagyon súlyos és a költségvetést érintő következménye van. Ha ugyanis ez elmar ad, akkor a felügyelet felelőssége megnő, a kártérítési összeg pedig egyes esetekben, például bank bezárásakor, megbecsülhetetlen. Ezt a problémát ismerte fel a jogalkotó akkor, amikor a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló '91. évi tö rvény módosításakor szó szerint a korábbi módosító indítványban rögzített szöveget helyezte el az 53. § (7) bekezdésében. Az az érv tehát, amely szerint a módosító indítványom alkotmányossági aggályokat vet fel, nem tartható, két okból. A hatályos törvény ezt tartalmazza - ha 1993ban nem volt alkotmányellenes az a jogszabályhely, akkor három év alatt mitől vált azzá? Megjegyzem egyébként, hogy az akkori törvény előterjesztői megegyeznek a mostaniakkal. A második ok, amely miatt az alkotmányossági aggályra való hivatkozás tarthatatlan, az, hogy az elmúlt három évben semmilyen hatóság, bíróság - ide értve az Alkotmánybíróságot , nem állapította meg az 53. § (7) bekezdésének alkotmányellenességét. Az államigazgatási eljárásról szóló '57. évi IV. törvény szeri nt, az államigazgatási eljárásban ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Ez rendkívül tág megfogalmazás, amely felügyeleti eljárásban súlyos problémákat vet fel. Ha ugyanis valamely bank bezárásra kerül, akkor annak minden ügyfelét, amel ynek száma több százezer lehet, a felügyeletnek értesíteni kell. Ezen az értesítési kötelezettségen az sem enyhít, hogy lehetőség van úgynevezett hirdetményi értesítésre is. Ebben az esetben ugyanis a hitelintézet ügyfelei könnyen kifogásolhatják, hogy ők az adott napilapot, amelyben a hirdetményi értesítés megjelent, nem olvasták, így ők nem tudnak a bank bezárásáról, ezért őket kár érte. Az általam benyújtott módosító indítvány ezért pontosan megmondja, hogy a felügyelet eljárásában kik tekinthetők ügyfél nek. Nem fogadható el az előterjesztő azon véleménye, hogy ez a módosítás nem illeszkedik az államigazgatási eljárásban megszokott fogalomkörbe, a módosítás ugyanis a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség szakértőinek bevonásával készült. Az államigazg atási eljárás gyakorlati problémáival mindennap találkozó személyek vélhetően nem fogalmaznak meg olyan jogszabályokat, jogszabályhelyeket, amelyek nem felelnek meg az államigazgatási eljárásban megszokottaknak. Ami pedig a felügyelet vezetőinek és helyett eseinek kinevezését illeti, ott a közigazgatási rendszerben nem volt még arra példa, amely a miniszterelnöki jogkört csorbítaná. A miniszterelnöki jogkörnek a csorbítása érhető tetten ebben a törvénytervezetben, ugyanis a felügyeletek vezetőinek kinevezési joga az alkotmányban a miniszterelnök úré. Tehát a miniszterelnök a pénzügyminiszter egyetértésével és a Magyar Nemzeti Bank elnökének véleményének kikérésével tenné meg ezt a javaslatot. Erre szól a módosító indítványom, amelynek támogatását kérem. Köszö nöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces reagálásra megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, Fidesz. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Hidasi Rezső képviselőtársam! Az első megjegyzéseiben utal t az én álláspontomra, és itt, azt hiszem, rögzíteni kell, hogy egy vita fennmaradt közöttünk. Mind az általános, mind a részletes vitában nem tudtuk meggyőzni egymást: jelesül a felügyeletek összevonásának indokoltságára vonatkozóan. Én azt gondolom - és itt számos szakértő megnyilatkozása támaszt alá engem , hogy az univerzális bankrendszer nem feltétlenül követeli meg a felügyeletek összevonásának
