Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz):
2235 bűnmegelőzés teré n hasonló alkotmányos mulasztások kerülnének feloldásra. De ennek a javaslatnak a tárgya kizárólag a polgári perrendtartás módosítása. Persze befejezésül azért azt kilátásba kellene helyezni, hogy talán most már vége lesz egyszer ennek a folyamatos jogalko tási folyamatnak, és belépünk a szakaszos jogalkotás folyamatába, és megszületik végre a polgári perrendtartás átfogó reformja annak ellenére, hogy tudom, hogy ez sem fogja felgyorsítani a pereknek az időtartamát, mert ehhez más is kell. Nem csak a jogi sz abályozás kell, ennek a jogkövető magatartásnak a kiszélesedése és általánossá válása, és a perbeli szokásoknak a megváltozása; hogyha idéznek egy tanút, akkor elmegy az idézésre, nem alaptalan kifogásokkal és különféle trükkökkel húzza a pert. Tehát önmag ában ne várjuk a Pp. átfogó teljes módosításától sem azt, hogy a pertartam olyan szédítő mértékben lerövidül. Kétségtelenül nem hosszú a törvényjavaslat, a rövidséget azzal kívánom viszonozni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nevében a törvényjavaslat el fogadását kérjük, és a magunk részéről támogatjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps mindkét párt padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Isépy Tamás felszólalását. Soron következik Szájer József képviselő úr, a Fidesz részéről. Megadom a szót Szájer József képviselő úrnak. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök, hogy egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely az Alkotmánybíróság által kitűzött határidő előtt tárgyalásra kerülhet. Ez nem volt egészen rendsze res az elmúlt időszakban, tehát legalábbis a kormány ebben az esetben dicséretet érdemel, hiszen időben benyújtotta az erre vonatkozó módosító indítványát, tehát nem fogunk alkotmányos mulasztásba esni. Sajnos, ez nagyon sok más ügyről nem mondható el, és ebből a szempontból a Hornkormány meglehetősen hátra van, vagy legalábbis hátrányban van, hiszen nagyon sok esetben mondták ki különböző jogszabályok. Nem mind olyan volt, amelyet ők alkottak, de az ő saját jogszabályukra vonatkozóan, amely az alkotmánybí rósági megsemmisítésre került. Örülhetünk neki, ugyanakkor és a Pp.nek a módosítását ennek az értelmében és az Alkotmánybíróság iránti tisztelet jegyében a Fidesznek a képviselőcsoportja is támogatja. Még akkor is, hogyha ez a támogatás nem száz százaléko s, hiszen a törvényjavaslatnak a 3. §a véleményünk szerint - és ez alapvetően egy szakmai álláspont , nem felel meg azoknak az igényeknek, amelyeket az Alkotmánybíróság ezzel a törvényjavaslattal szemben támasztott. Az előbb szó volt arról, hogy egy nagy obb kódexnek, polgári törvénykönyvnek, Pp.nek, büntető törvénykönyvnek, büntetőeljárásjognak a módosításánál nagyon kell ügyelni, hogy ne nyúljunk bele annak az adott törvényjavaslatnak a rendszerébe, ne zavarjuk össze a jogalkalmazást a különböző kérdés ekben. Én azt gondolom, hogy ebben a szakmai hibában szenved a törvényjavaslatnak a 3. §a, amely nem teljes mértékben követi, vagy nem abban az értelemben követi az Alkotmánybíróságnak a határozatát, ahogyan azt kellene. Hogyha összevetjük azzal, hogy a k ormány bizonyos értelemben szakmai kifogásokat is hangoztatott az előbb tárgyalt büntető törvénykönyvvel kapcsolatban, ugyan ilyet kimutatni nem tudott benne, azonközben egy alkotmánybírósági határozat nyomán született kormányelőterjesztés sem felel meg m inden tekintetben a szükséges szempontoknak. Itt konkrétan arról van szó, amelyről Isépy Tamás képviselőtársam is az előbb beszélt, magával a vércsoportvizsgálatnak a kérdésével. Engedjenek meg nekem egy kritikai szót magára az alkotmánybírósági határozatr a is. Nagyon komoly vita bontakozott ki itt az elmúlt években azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróságnak a határozatai vonatkozhatnake olyan kérdésekre, amelyek a jogszabály, a jogszabály szövegének a szintjén nem tekinthetők feltétlenül alkotmányell enesnek, ugyanakkor a jogszabály alapján alkalmazott rendszeres gyakorlat az erre kiterjed. Véleményem szerint az Alkotmánybíróságnak
